Sokan azt mondják, hogy az ellenzéki sajtóban a kormánnyal szemben hangoztatott kifogások egy része – Mészáros Lőrinc neve,  vagy az olyan sokszor emlegetett kifejezések, mint “demokrácia-deficit”, a “jogállam leépítése”, “fékek és ellensúlyok hiánya – egyáltalán “nem megy át”  a Budapesttől távol élő, egészen más napi gondokkal küzdő választókhoz. Márpedig a Magyarország uniós ügyészséghez való csatlakozásáról indított aláírásgyűjtés során, a kezdeményező  Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint sokszor épp a legkisebb településekről kaptak rengeteg támogató aláírást. 

Az évek óta uniós pénzek kétségbe vonható módon történő felhasználásával, lenyúlásával járó ügyeket felderítő, korábban fideszes, majd LMP-s,  jelenleg független  politikust arról kérdeztük (két nappal az aláírásgyűjtés vége előtt), hogyan sikerült meggyőzniük széles körben az igazságszolgáltatási eljárásokhoz többnyire nem értő embereket arról, hogy jobb lenne az országnak (és az állami vagyonnak) ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. 

Hány aláírásnál tartanak most, 2 nappal a kampány zárása előtt?

Nem tudok pontos számot mondani, csak becsülni tudnék,  de azt nem akarok. Az biztos, hogy március végén elhagytuk a félmilliót. Objektív számaink a kampány indulása körüli időből vannak még: akkor  egy telefonos megkereséseket végző cég felajánlotta a segítségét, és kisebb településeken élők véleményét  mérték fel az Európai Ügyészéghez való csatlakozásról. Akkor még a kisebb falvakban is húsz százalék kitartóan “végignyomkodta” a válaszokat. Nagyon soklevelet kaptam,  10-400 aláírással kicsi, hátrányos helyzetű falvakból, is. A legtöbb aláírás Békés megye Körös-vidéki részeiről jön. Ebből is látszik: nem igaz, hogy a vidéki embert nem zavarja a lopás, hiszen ők közvetlenül látják, ahogy a kiskirályok mellettük gazdagodnak. 

Mit mondanak az aláírók, miért írják alá az ívet? Mi az, amiből leginkább elegük van?

Értik, hogy büntetlenül maradnak a lopások. Pontosan tudják az emberek, mi folyik. Olyan is előfordult, hogy Fidesz-szavazók írták alá a petíciót, mondván,” a korrupció ellen gyűjtik ezeket az aláírásokat,  nem a Fidesz ellen.” Sokan tiltakozásként írták alá, mert így akarták kifejezni a kormánnyal való elégedetlenségüket. Amikor házaknál kopogtattunk aláírásért az EU ügyészséghez való csatlakozásért, az otthon lévők 50%-a alá is írta az ívet.

Időnként lehetett hallani, hogy nem örültek Önöknek egy-egy településen, vagy  el is zavarták az aláírásgyűjtő kampánystábot. Mennyire volt ez jellemző a több, mint 8 hónap alatt?

Kevés incidens volt, az is inkább az elején. Némi  hatósági vegzálás is volt:amikor egy bevásárlóközpont előtti téren, ahol gyűjtöttünk, a pláza titkárnője szólt a biztonsági őrnek, aki kihívta ránk a rendőröket. Ki is jöttek a rendőrök, el akartak zavarni, mert nem tudták eldönteni, hogy ott pontosan hol volt  a magánterület és a közterület határa. Volt olyan is, hogy a rendőrség megtagadta az aláírásgyűjtésről szóló bejelentésünk tudomásulvételét, s a jegyzőhöz irányított, ő viszont helypénzt kért volna az aláírásgyűjtés miatti helyfoglalásról, de aztán elmaradt az ilyesmi. (A választási törvény szerint bejelentés-köteles minden ilyen rendezvény, kivéve, ha egyetlen ember gyűjt egyedül.)

Évek óta gyűjti a korrupciógyanús ügyeket a hetente Korrupcióinfó címmel tartott sajtótájékoztató-sorozat weboldalán.  Ön szerint ezek közül melyek azok az ügyek, amelyek másképp  zajlanának/zajlottak volna, ha már most csatlakozott volna Magyarország az Európai Uniós ügyészséghez? Mi történne másképp az ilyen ügyek kivizsgálása során?

A fő különbség, hogy Polt Péter nem tudná lezárni  a nyomozást vádemelés nélkül. Ha az EUs ügyészséghez csatlakoznánk,  attól még magyar ügyész és nyomozó nyomozna a magyarországi ügyekben és magyar bíróság hozna ítéletet. Ez úgy működne, hogy a magyar ügyészek közül lenne, akik itthon képviselnék az uniós ügyészséget.  UNiós pénzekkel való visszaélés gyanúja esetén magához is vonhatná az EUs ügyészség a nyomozati munkát.