A független képviselő a Bozótharc rendelkezésére bocsátotta a Budapesten, a Szabad sajtó úton március 15-én elmondott teljes beszédét. Köszönet érte! Kitartó munkáját, a magyar közéletben oly ritka integritását továbbra is elismerjük, ezért közöljük a szöveget. Egyúttal közzétesszük az alkalomból kiadott ellenzéki kiáltványt is.

Rekordgyanús a mai szónokok száma, és rekord gyanús az Önök türelme, hogy ennyi beszélőt meghallgatnak. Talán sikerülni fog röviden fogalmazni: én “csak” arról szeretnék beszélni, hogy mi a teendőnk ebben az egészen súlyos helyzetben. Mi a teendőnk, hogy egyáltalán legyen esélyünk azért harcolni, ami a 48-as hősök célja is volt: egy a Nyugathoz felzárkózó, jólétben és szabadságban fejlődő országért. A teendők néhány mondatban összefoglalhatók.

Sok beszéd helyett sok munkára van szükség, egymás elleni szervezkedés helyett saját magunk megszervezésére. Lemondó beletörődés helyett kitartó elszántságra van szükség.

Azt, hogy beszéd helyett dolgozni kell, már sok-sok ezer ember megértette: ők azok, akik összegyűjtöttek az Európai Ügyészséghez csatlakozáshoz 470 ezer aláírást. Sokan kérdezik, hogy meglesz e az egymillió: ez csak azon múlik, hogy lesznek-e, akik  továbbra is dolgoznak az ügyért. Ha a következő hónapokban lesz 10 ezer ember, aki 3-4 délutánját rászánja erre, és begyűjt 50-60 aláírást, akkor meglesz az egymillió. Ha pedig csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, akkor Orbánék nem tudják tovább büntetlenül uniós pénzekből kifizetni a csicskásaikat, a zsoldosaikat és a legnagyobb "mészárosaikat". Amikor azokra az aktivistákra, azokra az ellenzékiekre gondolok, akik dolgoznak a változásért: hagy emlékezzek meg a Nyomtass te is! -mozgalomról , melynek tagjai pénzt és időt nem kímélve dolgoznak azon,hogy az igaz hírek eljussanak oda is, ahová máshogyan nem juthatnának el.

A második feladat saját magunk megszervezése. Az ellenzéki pártoknak és a civileknek nem egymással kell versengenie, hanem közösen meg kell szervezniük, hogy minden faluban, minden szavazókörzetben legyen legalább egy olyan ember, aki felvállalja az ellenzékiségét. Mindenekelőtt legyen legalább egy ellenőr minden szavazókörben. Ez  2018-ban nem így volt, s ez óriási hiba. Kezdeményezni fogom, hogy a pártok és a civilek a legrövidebb időn belül kezdjék meg erről az egyeztetést. Nem mehetünk neki úgy választásoknak, hogy ez nem történik meg!

A harmadik feladat a kitartó elszántság. Talán ez a legnehezebb. Ahhoz, hogy a kormányt legyőzzük, először saját kishitűségünket kell legyőznünk.  Ahhoz, hogy komolyan vegyenek bennünket, először saját magunkat kell komolyan vennünk. Van, aki szerint ennél a kormánynál semmit nem lehet elérni, bár éppen a mai nap, a Miniszterelnök mai beszéde cáfolja ezt: gondoljunk rá, hogy beszélt korábban...Vannak, akik szerint képtelenség elérni,  hogy leváltsák a köztévé hírhamisító igazgatóját, és azt, hogy leállítsák a mocskos, hazug, közpénzből fizetett kormánypropagandát.

De kérdem azt: megtettünk mindent? Elég kitartóan küzdöttünk,hogy  kormánymédia ne gyalázhasson és alázhasson bennünket reggeltől estig, kényére-kedvére? A válasz egyelőre: nem. Pedig szánalmas balfácánok lennénk, ha hagynánk, hogy tovább alázzanak. Ha szeretnék csúnyán beszélni, azt mondanám, hogy szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk, hogy igaztalanul alázzanak és gyalázzanak bennünket a saját pénzünkből. Én nem szeretném ezt a jelzőt kiérdemelni, és biztos vagyok benne, hogy Önök sem. Ehhez viszont nemcsak beszélnünk kell, hanem cselekednünk is. Vissza kell még mennünk a tévészékházhoz is. Nem elég a Szabad sajtó útján tüntetni, hanem a hazug propaganda-sajtó útjára is, a Kunigunda utcába is el  kell még mennünk.

A mai nap ünnep, nemzeti ünnep, és a szervezők nagyon helyesen nem hirdettek határozott és kemény tiltakozást oda. Mégsem tehetem meg, hogy ne  menjünk ma el oda, a piszkos rendszer egyik fő bástyájához.

Innen most majd a Kossuth térre megyünk, hoyg kitegyük az ellenzék követeléseit, de utána ki fogok sétálni a Kunigunda útra is. Gyalog, 10 kilométert, ez talán jelzi az elszántságot, jelzi azt, hogy mennyire elegem van a mocskos hazugságból. Ha néhányan velem tartanak a Kossuth térről, azt megköszönöm. Nem lesz semmi balhé, üzenem a rettegő hírhamisítónak, de a 8 pontot kiragasztjuk, hátha fognak róla beszélni….Azt is üzenem neki, hogy nem ma megyünk oda utoljára. Az ellenzéki pártokkal és az országgyűlési képviselőkkel megegyeztünk, hogy  rövidesen blokád alá vesszük köztévét. Könnyen megtehetjük, hiszen annyira félnek, hogy ha meglátnak két képviselőt, azonnal bezárkóznak.

Végül engedjék meg, hogy felolvassam az ellenzéki nyilatkozat 2. pontját.

Követeljük a sajtószabadságot. Az államnak kötelessége, hogy a polgárai kiegyensúlyozott és elfogulatlan tájékoztatásáról gondoskodjon. A közpénzből fenntartott közmédia nem lehet a kormánypárt szócsöve.Bértollnokok helyett független újságírást!

A nyilatkozat(?)  hatalmas dolog, de értsük jól! Ez a 2. Pont nem egy ígéret arról, hogy mit teszünk majd, ha nyerünk a választáson. Hanem egy olyan követelés ez, amelynek megvalósulása nélkül nem beszélhetünk szabad választásokról. Ígérjük és fogadjuk, hogy mindent meg fogunk ezért tenni. Isten minket úgy segéljen!"

Budapest, 2019. március 15.