Volt egy része Orbán Viktor március 15-i beszédének, amit legalább olyan rossz volt hallgatni, mint a politikai ellenfeleiken tervezett elégtétel vételéről szóló szavait. Vagy rosszabb. És ott, a helyszínen hallgatva ezeket a történelemkönyvekből ismerős rettenetes frázisokat kimondottan ijesztő is volt. És végig azt reméltük, hogy azok közül, akik - és még vannak jópáran - a második világháború idejéből emlékeznek az ilyen szónoklatokra, nem sokan hallották ezt a gyűlölködő halandzsát.
Mivel a Bozótharc - csakúgy, mint a miniszterelnöki beszédet vele együtt hallgató külföldi újságíró - először hinni sem akart a fülének, amikor ez a primitív szöveg elhangzott: ezért a miniszterelnök sajtóosztályához fordultunk segítségért, hogy megpróbáljuk megérteni Orbán szándékát, üzenetének valódi tartalmát.("Miniszterelnök úr mit ért a "nemzetközi" szó alatt? És az alatt, hogy "nincs saját hazája"? Kiről mondta ezt? És azt, hogy "nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál"?) Választ egyelőre nem kaptunk a kédéseinkre.....
"Olyan ellenséggel kell harcolnunk amely másmilyen, mint mi vagyunk. Nem nyíltsisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ."
(A videó itt elérhető, az általunk itt kifogásolt rész kb. 16:25-től hangzik el.)
A Bozótharc szerzője a korszakot jól ismerő történész véleményét is kikérte a beszéd kapcsán, aki így fogalmazott az ügyről:
"Sajnálatos, hogy ezek az évszázados antiszemita klisék meg mindig működésben vannak. A fél életemet ezekkel töltöttem, mint megannyi más modern korral foglalkozó történész és publicista, filozófus és társadalomtudós, de az utóbbi harminc évben nem sikerült a jónépet meggyőzni arról, hogy ezek veszedelmes es visszataszító hülyeségek. És gondolom, ezt a közönséget nem is nagyon kell semmiről sem meggyőzni. Orbán régóta a csurkizmus örököse, rendszerének felszíni ideologiája olvasható már Csurka kora kilencvenes években írt szövegeiben, és persze Csurka is hozott anyagbol dolgozott..... Ezekben az a szép, hogy másfél évszázada alig változnak, betonkeményen ellenállnak a racionális elemzésnek, társadalomtudományi rekonstrukciónak. Ez voltaképp különös, mintha jelentős tömegek hinnének továbbra is abban, hogy a Föld lapos és az univerzum középpontjában helyezkedik el. Ez egyszerre szánalomra méltó és persze ijesztő."
