Úgy tűnik, a menekülők beengedése kapcsán nem éppen laza országként ismert Svájcnak is sok Orbánék menekültellenessége: egy ottani bíróság (The Swiss federal Administrative Court, Das Bundesverwaltungsgericht (BVGer)) pénteken megállapította : Magyarország nem teljesíti a dublini szerződésben foglaltakat, és embertelenül bánik a menedékkérőkkel. Ez veszélyezteti a menekültek biztonságát, ezért nem tudják visszaküldeni Svájcból a tőlünk odaérkezetteket – hívta fel a figyelmet az Együtt válaszmányának elnöke, Szigetvári Viktor által kiadott közlemény.

A svájci bírósági döntés egy kongói fiatalember ügyében született, aki 2015-ben érkezett Görögországból Magyarországra, és a bíróság weboldalán közzétett francia nyelvű dokumentum szerint  itt a hatóságok felajánlották neki, hogy Ausztria illetve Svájc felé utazhat vonattal vagy busszal. 

Szigetvári a döntés kapcsán úgy fogalmazott: "a pénteki megállapításból bebizonyosodott, hogy szemben Orbán Viktor és a Fidesz hazugságaival, a magyar kormány nem tartja be az uniós szabályokat", ezért szerinte "hatályon kívül kell helyezni a genfi konvencióval ellentétes magyar menekültügyi szabályozást, együtt kell működni az európai partnerekkel, új erőfeszítéseket kell tenni a külső határok és a közös kitoloncolási politika megerősítésére, és mindenkor emberként kell bánni a menedékkérőkkel."

A pénteki döntés arról szólt egyrészt, hogy egy Magyarországról Svájcba érkezett kongói menedékkérőt nem küldenek vissza hozzánk, a menekültügyi/határrendészeti törvény szigorítása miatt kialakult helyzetre hivatkozva. Másrészt a bíróság a svájci kormány figyelmét felhívja, hogy a nem uniós tag Svájc által is aláírt dublini egyezmény rendelkezéseit sértheti meg Svájc, ha Magyarországra visszaküldenek valakit (a real risk, vagyis valós veszély kifejezés az egyik érv). Az eset kapcsán az érdekes, hogy Svájc amúgy köztudottan szigorúan alkalmazza a dublini egyezménynek a vonakozó részét és visszaküld szinte kivétel nélkül mindenkit (menedékkérők) abba az országba, ahonnan hozzájuk érkeztek. Viszont Magyarországot úgy tűnik, nem tekintik elég biztonságosnak ehhez. 

A bírósági döntéshez mellékelt (fent belinkelt) francia nyelvű ügyismertetés az embertelen és megalázó bánásmódot is mint reális veszélyt említi a Magyarországra történő visszaküldés kapcsán: "Du reste, ce n'est pas tant la source du risque qui importe, mais plutôt l'existence de motifs sérieux et avérés de croire que l'individu court un risque réel d'être soumis à un traitement inhumain ou dégradant en cas de transfert."

A svájci bíróság az alábbi közleményt tette közzé (köszönet a fordításért Balassa Gabriellának):

"Magyarország: A Bundesverwaltungsgericht /LegfelsŐ Igazgatási Bíróság döntése Magyarországra való kitoloncolás ügyében A Bundesverwaltungsgericht a D-7853/20151 sz. döntésében, mely a 2017 május 31. kelt a magyarországi kitoloncolás elleni fellebbezéssel (Nichteintretensverfügung) foglalkozott. A jelentős változások miatt, amelyek mind jogi, mind ténybeliek és 2015 nyara óta léptek fel, a Bíróság azon döntésre jutott hogy a fellebezésnek helyt ad, és az ügyet visszautalja a Migrációs Àllamtitkárságnak új döntésre és az utasítás kiegészítésére.  

Magyarországot 2015 és 2016 év elején jelentős  migrációs hullám érte el és egymás után intézkedéseket léptetett érvénybe, hogy csökkentse az állam területén jelentkező menedékkérők számát. Jelentősen megnehezítette a menedékkérelmek beadását a határon felhúzott szögesdrót, a tranzitzónák létrehozása és a hadsereg bevetése a határőrzésre és a 2015 júniusától bevezetésre került törvényi módositások, és rontotta a menedékkérők felvételi körülményeit. Ezen felül tovább nehezítette a menedékkérelmezők felvételét és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést a T/13975-os magyar törvény beiktatása : “A határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról”, címmel, amely 2017 márcisu 28-án visszamenöőleges hatállyal lépett életbe. Ezen új rendelkezések értelmében a menedékkérelmezők a zárt tranzitzónában a szerb-magyar határon kerülnek elhelyezésre, vagy a szerb területen úgynevezett pre-tranzitzónába tololoncolják vissza őket. A Dublin III rendelkezés értelmében Magyarországra visszatoloncolt menedékkérők számára a mai napig ismeretlen, hogy milyen eljárás vonatkozik rájuk.

Tekintettel azon bizonytalanságokra, amik a törvényváltozás által elöálltak és a menedékügyieljárást valamint a felvételi körülményeket érintik, a Bundesverwaltungsgerichtnek nem áll módjában a jelenlegi állás szerint véglegesen megítélnie azon kérdéseket, amelyek a szisztematikus hiányosságokat célozzák a Dublin III rendelet 3. cikk 2. bek. értelmében és azon kérdéseket, milyen tényleges veszélyeknek (real risk) vannak kitéve azon menedékkérök, akiket viszatoloncolnak Magyarországra. Ebböl eredöen hatályon kívül helyezi a megtámadott rendelkezést és az ügyet visszautalja a Migrációs Àllamtitkárság jogkörébe újabb megfontolásra. Az elsö fokú hatóság jogkörébe esik, hogy minden tényt feltárjon, amelyekre a kérdés megválaszolásához szükséges és nem a fellebbezö feladata, komplex kiegészítö tisztázásokat végrehajtani. A Bundesverwaltungsgericht egy döntés meghozatalával túllépné hatáskörét és megfosztaná az érintett felet a törvényben elöírt jogkérötöl. A végzés jogerös és fellebbezésnek a Bundesgericht-nél helye nincs." 

A német nyelvű döntés (fentebb szintén linkkel):

Press Release St. Gallen, 9. Juni 2017 Urteil D-7853/2015 vom 31. Mai 2017 Ungarn: Das Bundesverwaltungsgericht entscheidet über DublinVerfahren mit Überstellung nach Ungarn Das Bundesverwaltungsgericht hat sich im Urteil D-7853/20151 vom 31. Mai 2017 mit Beschwerden gegen Nichteintretensverfügungen befasst, die eine Überstellung nach Ungarn beinhalten. Angesichts der bedeutenden Änderungen sowohl der rechtlichen als auch der tatsächlichen Umstände, die seit Sommer 2015 in Ungarn eingetreten sind, kommt das Gericht zum Schluss, dass die Beschwerden gutzuheissen und die Verfahren zur Ergänzung der Instruktion und zum Neuentscheid an das Staatssekretariat für Migration zurückzuweisen sind.

Ungarn war 2015 und anfangs 2016 mit einem bedeutenden Strom von Migranten konfrontiert und hat nach und nach Massnahmen getroffen, um die Zahl der Asylsuchenden auf seinem Staatsgebiet zu reduzieren. Die Errichtung eines Stacheldrahtzaunes an der ungarischen Grenze, die Schaffung von Unterkunftszentren in Transitzonen, der Einsatz der Armee zur Überwachung der Grenzen und die ab Juni 2015 durchgeführten Gesetzesänderungen haben den Zugang zum Asylverfahren zunehmend erschwert und die Aufnahmebedingungen für Asylsuchende verschlechtert. Weiter erschwert wurden der Zugang zum Asylverfahren und die Aufnahme der Asylsuchenden in Ungarn insbesondere durch den ungarischen Rechtsakt T/13976 über „die Änderung mehrerer Gesetze zur Verschärfung des Asylverfahrens in der Überwachungszone der ungarischen Grenze“, der am 28. März 2017 rückwirkend in Kraft getreten ist. Gemäss diesen neuen Bestimmungen sollen Asylsuchende insbesondere entweder in geschlossenen Zentren in den Transitzonen der serbisch-ungarischen Grenze untergebracht oder in sogenannte „Prätransit“-Zonen in Serbien abgeschoben werden. Für Asylsuchende, die in Anwendung der Dublin-IIIVerordnung nach Ungarn überstellt werden, ist nach wie vor völlig ungewiss, welches Regime gemäss dem erwähnten ungarischen Rechtsakt auf sie anwendbar sein wird. Angesichts der zahlreichen Unsicherheiten, die diese neue Gesetzesänderung hinsichtlich des 1 Das Urteil D-7853/2015 wurde durch die versammelte Richterschaft der Abteilungen IV, V und VI koordiniert. Es betrifft die Analyse der Lage in Ungarn im Zusammenhang mit der Anwendung der Dublin-IIIVerordnung und deren rechtliche Würdigung, die über den Einzelfall hinaus für eine Mehrzahl von Verfahren Gültigkeit hat. Seite 2 Verfahrenszugangs und der Aufnahmebedingungen mit sich gebracht hat, ist es dem Bundesverwaltungsgericht im derzeitigen Stand der Sache nicht möglich, die Fragen im Zusammenhang mit dem Vorliegen systemischer Schwachstellen im Sinne von Art. 3 Abs. 2 der Dublin-IIIVerordnung und der tatsächlichen Gefahren („real risk“), denen Asylsuchende bei einer Überstellung nach Ungarn ausgesetzt sein können, abschliessend zu beurteilen. Folglich hebt es die angefochtene Verfügung auf und weist die Sache zu neuem Entscheid an das Staatssekretariat für Migration zurück. Es obliegt der erstinstanzlichen Behörde, alle Tatsachenelemente zusammenzutragen, die zur Beurteilung der wesentlichen Fragen erforderlich sind und es ist nicht die Aufgabe der Beschwerdeinstanz, komplexe ergänzende Abklärungen vorzunehmen. Das Bundesverwaltungsgericht würde sonst mit einem Sachentscheid seine Zuständigkeit überschreiten und die betroffene Partei um den gesetzlich vorgesehenen Instanzenzug bringen.