Az Európai Bizottság egy most közzétett, a tagországok környezetvédelmi gyakorlatát felmérő jelentése azt állítja, hogy Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi külső költségek meghaladják az évi 5 milliárd eurót (1545 milliárd forintot), a légszennyező részecskék magas koncentrációja közel 13 ezer korai halálesetért volt felelős 2013-ban. A dokumentumból kiderül: le vagyunk maradva, mert Magyarországnak az uniós környezetvédelmi politika végrehajtása még mindig kihívást jelent.

Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról a brüsszeli testület által hétfőn elfogadott értékelés kiemeli, hogy "folyamatos aggodalomra ad okot a gyenge hulladékgazdálkodás, valamint a hiányzó vagy elégtelen vízügyi infrastruktúra". Az árvizek mellett a levegőszennyezés a legfőbb kihívás: bár számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen csökkent az utóbbi időben Magyarországon, a levegő minősége viszont továbbra is aggodalomra ad okot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint a légszennyező részecskék magas koncentrációja közel 13 ezer korai halálesetért volt felelős 2013-ban Magyarországon.

"Becslések szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi külső költségek meghaladják az évi 5 milliárd EUR-t (korrigált jövedelem, 2010), amely összeg nem pusztán a teljes értékű, egészséges élet belső értékét foglalja magában, hanem annak a gazdaságot terhelő közvetlen költségeit is. A közvetlen gazdasági költségek a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt évente elvesztegetett 3 millió munkanaphoz kapcsolódnak, aminek munkáltatókat terhelő költsége 239 millió EUR évente (korrigált jövedelem, 2010), az egészségügyet terhelő költsége több mint 18 millió EUR évente (korrigált jövedelem, 2010), a mezőgazdaságot terhelő költsége (terméskiesés) pedig 63 millió EUR évente (2010)62."

A bizottság szakértői hangsúlyozták, hogy "Budapesten és más magyar városokban az elmúlt években megkezdett új építési projektek túl sok teljesen kifejlett fa elpusztítását eredményezték. Habár új fákat ültettek helyükre, több évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy azok a kivágott fákkal azonos ökoszisztémaszolgáltatásokat (pl. a levegő megszűrése és hűtése) biztosíthassanak. Az engedély nélküli fakivágás is széles körben elterjedt. A zöld területeket gyakran vékony talajréteggel borított és zöldtetős épületekkel rendelkező felszín alatti létesítmények (pl. parkolók) váltják fel; ez ismételten az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenéséhez vezet. A fák és zöldterületek megőrzését középpontba helyező, eredményesebb várostervezésre és szigorúbb végrehajtásra van szükség."

Az értékelés szerint az országnak nehézséget okoz az uniós hulladékgazdálkodási célkitűzések elérése, s a települési hulladék újrafeldolgozása nem megfelelően kidolgozott, a 2020-as célok eléréséhez ezért több erőfeszítésre lesz szükség.

"Magyarországon a hulladékgazdálkodás továbbra sem hatékony, és az ország még mindig küzd fontos uniós hulladékgazdálkodási célkitűzések teljesítésével. A hulladékkeletkezés megelőzését, az elkülönített gyűjtést/újrafeldolgozást javító és a hulladéklerakást csökkentő gazdasági eszközök és más mechanizmusok nem eléggé hatékonyak."

Fotó: Építkezés Budapesten, a II. kerületi Frankel Leó úton(ORFI), 2017. február