Ahol lehet jogászkodni, ott előbb-utóbb jogászkodni is fognak - mondta Fülöp Sándor a jövő nemzedékek korábbi biztosa egy a Városligeti átalakítások kapcsán rendezett konferencián.
Fülöp szerint a Városligeti múzeum-projektnek utat biztosító törvény tele van kórtünettel és ellentmondással, ráadásul a szabályozás egyáltalán nem beszél környezetvédelemről, egészségről, közösségi terekről, csak ezredéves kiállításról és nemzeti emlékezetről....
Fülöp kifogásolta azt is, hogy a főváros és Zugló leginkább csak a kötelezettségek szintjén (takarítás, közlekedés-szervezés) gyakorolhatja majd a tulajdonjogát a területen, és a két, területileg érintett önkormányzaton kívül a városfejlesztés és a környezetvédelmi tárca sem nagyon szólhat majd hozzá, hogyan és mit építenek a közpark területén. A korábbi ombudsman szerint az is aggályokra ad okot, hogy az állami tulajdonú vagyonkezelővel (Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.) kötött vagyonkezelői szerződés meglehetősen hézagos, így önkényes jogértelmezésre adhat módot. Fülöp szerint nagyon tágan fogalmaz a jogszabály arról is, hogy mi építhető a Ligetben a projekt keretében.
A fenti törvényben a zöldfelületek szabályozására vonatkozó mondat kapcsán Fülöp ennyit mondott: ” egy ilyen hosszú mondatban minden egyes szóval lehet egy kicsit varázsolni". A törvény egyébként így fogalmaz: "A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál." Ám a korábbi ombudsman szerint bizonytalan, hogy mit is jelent itt a "zöldfelület", "lehet, hogy például az Állatkert zebrakifutóját is beszámítják majd a zöldfelülethez, mert a meghatározásban nincs benne páldául, hogy ennek hozzáférhetőnek kell lennie."
A Városligeti múzeum-projekt kapcsán nagyon sok kifogás felmerült az építész szakma, a helyi lakosság és környezetvédő szervezetek részéről. Egy civilek által létrehozott Facebook-oldalon (Városliget Barátai) Bardóczi Sándor tájépítész véleményét idézik(ami eredetileg az Építészfórum oldalán kommentként jelent meg):
"A Kossuth térre egyébként szerintem is a Parlament miatt járnak a legtöbben. Teljesen igaza van. Sőt aláírom azt is, hogy a Néprajzi Múzeum nem illik be abba az épületbe. Sőt aláírom, hogy a Kúriának kell ott lennie. Tökéletesen egyetértenék a SIP célkitűzéseivel. De: ha tényleg a Kossuth tér eredeti koncepcióját akarjuk ott visszaállítani, azaz a három hatalmi ág háromszögét, olyannyira, hogy e képzeletbeli háromszög miatt még akkor is kivágjuk a fákat, ha végeredményben ez a háromszög kétszög marad a VM helyben maradásával és a Miniszterelnöki Hivatal pedig a Várba, az onnan kiebrudalt Nemzeti Galéria helyére aspirálna (helló! innen már csak egy lépésre vagyunk a koronázástól?) akkor mi a fenéről is beszélgetünk? Miből fogják ezeket az új múzeumokat fenntartani, ha a többi is a csőd szélén táncol? Fenntartásra nem lesz továbbra sem több pénz. Miért nem kezdünk semmit a jó infrastruktúrával, kiváló megközelítési lehetőséggel, helyenként nagy kibelezett iparcsarnokokkal felszerelt átmeneti zónával? Miért települünk rá a készre, dózeruljuk le a zöldet a beton kedvéért, ahelyett, hogy rehabilitálnánk barnát, emelve egy-egy városrész színvonalát, értékét? Szerintem ezek is kérdések, amelyek-e projekt kapcsán felmerülnek. Biztos, hogy a múzeológus szakma az, amely leginkább meg tudná mondani, hogy hol és merre lenne értelme a városban ma múzeumot létesíteni, hogy az önmagán túlmutasson, és valamifajta városrehabilitációként legyen értelmezhető? Aláírom: abban nagyon is van kompetenciája, hogy az a múzeumi épület milyen legyen! Node hogy hol legyen? Ebben miért annyira nélkülözhető az urbanisták véleménye? Miért egy múzeológusokból és turisztikai menedzserekből álló csoport dönt az új múzeumok helyszínéről? Miért lehet nagyvonalúan félretenni, elhallgatni, leszerelni az összes helyszínkiválasztást megkérdőjelező, ám nagyon is szakmai, értelmiségi kritikát? Ennek a projektnek olyan rossz volt a kezdeti felütése, hogy nem lehet sikerre vinni. Nem a helyes kérdéseket tette fel a "helyszínkijelölő" ötletpályázat. Ha ez tényleg helyszínkijelölő akart lenni, akkor az az egy helyrajzi szám a városban, ahová végül a múzeumokat ki "lehetett" jelölni a pályázóknak, nekem egy picikét kevésnek tűnik, kb olyan kevésnek mint egy pártból választani. Irritáló. Manipulatív. Tokenizmus. Magyarán: bukott ügy. Ha mégis létrejön, a fenntartáson hasal el. Tegnap működésképtelenre redukálnak egy egyébként is csak vegetáló építészeti múzeumot, holnap már fenntarthatóan működik egy sokszor akkora? Csak azért, mert a Városligetben van? Ez egy megalapozott koncepció? Hogy a fenébe van ez? (szerintem bőven elég lenne a FUGA fölött üresen rohasztott szinteket egy a belvárosban sokkal jobban működő építészeti múzeummá transzformálni, mert az például lehetne életképes). Ezek helyett ezt a tökéletesen nem átgondolt koncepciót majd mi, adófizetők szívjuk meg. Sajnos távolról sem az fogja, akinek a fejéből a nagy ötlet kipattant."
A HVG így írt az ügyről, a Népszabadság "jól értesült nagy nyertesekről" cikkezett, az Építészfórum a zöldfelületek veszélyeztetettségét hangsúlyozta. A Múzeumi Negyed-pályázat egyik építész nyertese pedig lelkiismeretfurdalásról beszél...
