A Bizottság 2018. július 19-én felszólító levelet küldött Magyarországnak az új rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a Bizottság úgy véli, hogy a felvetett aggályok többségét még mindig nem kezelték, különösen az alábbi pontokat illetően:

• A menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása A menedékjog iránti kérelmek támogatásának büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet(2013/32/EU irányelv) és a befogadási feltételekről szóló irányelvet (2013/33/EU irányelv).
• Az egyéni szabadságok korlátozása Mivel a szóban forgó rendelkezések alapján büntetőeljárás alá kerülő személyek nem közelíthetik meg a Magyarország határain lévő tranzitzónákat, a szabályozás indokolatlanul korlátozza az érintett uniós polgárokat és családtagjaikat szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásában. A tilalom megszegéséért kiróható szankciók az ideiglenes elzárástól az akár egy évig terjedő szabadságvesztésig és az országból való kiutasításig terjednek. Mindez sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkét és 21. cikkének (1) bekezdését és a szabad mozgásról szóló irányelvet (2004/38/EK irányelv), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
• A menedékjog jogellenes korlátozása A menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó, az uniós jogban nem szereplő további indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet. Továbbá amellett, hogy az uniós jog lehetővé teszi elfogadhatatlanságra vonatkozó új indokok bevezetését a „biztonságos harmadik országnak” és az „első menedék országának” a fogalmai alapján, a magyar szabályozás – beleértve a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítást is – a kvalifikációs irányelvvel (2011/95/EU irányelv) és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot.

A Bizottság ezért úgy határozott, hogy – az uniós jog megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárás második lépéseként – indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a Bizottság aggályaira. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

A magyar hatóságok által „Stop Soros” törvénycsomagként hivatkozott kérdéses jogszabályok és a hatályos menekültügyi rendelkezések együttesen büntethetővé teszik a Magyarországon menedékjogért vagy tartózkodási engedélyért folyamodó személyek számára bármely személy által szervezetek nevében felajánlott segítséget.

A törvénycsomag az egyéni szabadságokat korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz, mivel ezek kimondják, hogy a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a Magyarország határain elhelyezkedő tranzitzónákat, ahol a menedékkérőket elhelyezik. A tilalom megszegéséért kiróható szankciók az ideiglenes elzárástól az akár egy évig terjedő szabadságvesztésig és az országból való kiutasításig terjednek. Emellett az új jogszabály és egy alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be, amely oly módon korlátozza a menedékjogra való jogosultságot, hogy az csak azon személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog.

Közben egy másik kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen az uniós menekültügyi és visszatérési jogszabályoknak való meg nem felelés miatt. A Bizottság 2018. július 19-én úgy határozott, hogy ezt a másik ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja.