2014 óta 100%-kal több magyar gondolja úgy, hogy hasznos az EU-s tagság az országnak, úgy tűnik, hiába a "brüsszelezés", s a legújabb, 6 milliárd adóforintból megvalósítandó "Sargentini-kampány" az Európai-Parlament ellen. Sőt, "Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (79 %) gondolják, hogy az országnak hasznos az uniós tagság." – olvasható az Európai Parlament ma közzétett anyagában, melyet az EU 28 tagállamában, közel 30 ezer ember megkérdezésével szeptemberben készített közvéleményutatás alapján készítettek.
"Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (75 %) gondolják, hogy az országnak hasznos az uniós tagság."(...) a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest ez 100%-os a növekedés: akkor a magyar válaszadók 30%-a gondolkodott csak pozitívan az EU-tagságról " – olvasható az Európai Parlament ma közzétett anyagában, melyet az EU 28 tagállamában, közel 30 ezer ember megkérdezésével szeptemberben készített közvéleményutatás alapján készítettek.
Az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62%) nem gondolták úgy, hogy országuk uniós tagsága jó dolog – állítja a közelmény, az alábbi adatok alapján:
A legutóbbi, az Unió minden tagországában az Európai Unióval kapcsolatos közvéleményt vizsgáló Eurobarométer-kutatás szerint Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik így. Ez a tavalyi eredményekhez (50 %) képest is jelentős növekedést jelent, a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100%-os a növekedés: akkor a magyar válaszadók 30%-a gondolkodott csak pozitívan az EU-tagságról.
A megkérdezettek 68 %-a szerint hasznos országa számára az EU-tagság - ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (79 %) gondolják, hogy az országnak hasznos az uniós tagság. Ez az egy évvel korábbi felméréshez képest is növekedést mutat; akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát.
Majdnem az összes, EU-támogatottságot mérő adat szignifikánsan nőtt a 2016-os brit népszavazást követően, érzékeltetve a kontinens növekvő aggodalmát a Brexit hatásai miatt, valamint - a nehéz tárgyalások miatt - növelve az EU-tagság előnyeinek tudatosítását is.
Az európai válaszadók 66%-a arra szavazna, hogy országa az EU tagja maradjon (többség minden tagállamban) és csak 17% gondolkodna el azon, hogy kilépjen (17% bizonytalan). A megkérdezettek 48 % érzi úgy, hogy szava számít az EU-ban, bár ez utóbbi adat számos országban csökken.
Ugyanakkor a válaszadók fele nem elégedett az EU képviselte irányokkal, és hasonló az érték a saját országára vonatkozóan is. A közvélemény álláspontja stabilnak tűnik az EU szerepét illetően: 48% szeretné, ha az EU szerepe növekedne, míg 27% kevesebb szerepet szánna neki. A megkérdezettek egyharmadának (32 %) pozitív, egyötödének (21 %) negatív, relatív többségnek pedig semleges (43 %) képe van az Európai Parlamentről (EP) .
Növekvő figyelem kíséri a jövő évi európai parlamenti választásokat is. Átlagban a válaszadók 41 %-a helyesen tudta a választások időpontját (2019. május) - ez 9 százalékpontos emelkedés a 6 hónappal korábbi hasonló felméréshez képest. Magyarország a jó választ adók közül első helyen végzett, kiemelkedve a tagországok közül: a nálunk megkérdezettek 75 %-a tudta az választások időpontját. Ez jóval jobb átlag a 2014-es európai parlamenti választásokat 6 hónappal megelőző felméréshez képest, amikor a magyar válaszadók 40 százaléka tudta, mikor tartják a választásokat.
Az európai polgárok 51 %-át érdeklik az európai választások. Kampány-prioritásaik az elmúlt hat hónapban alakultak ki, ez alapján a bevándorlás a legfontosabb téma a polgárok számára (50%), ezt követi a gazdaság (47%), majd a fiatalok munkanélkülisége, míg a terrorizmus elleni harc a negyedik helyre esett vissza (44 %).
(Forrás: Európai Parlament, sajtóiroda)
