Albánia, Ausztria, Csehország és Észtország mellett Magyarországot és Lengyelországot is kiosztotta az Európa Tanács emberi jogi szerve, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance, ECRI). Az 1994 óta fennálló szervezet célja a fajgyűlölet, a faji alapú diszkrimináció, az idegengyűlölet, a zsidóellenesség és intolerancia elleni küzdelem az Európa Tanács országaiban. A Magyarországra vonatkozó és különösen a kiskorúak fogvatartása miatt aggódó jelentésben többek között az áll, hogy a menedékkérőket, különösen a gyermekes családokat a zárt tranzitzóna helyett nyílt befogadóközpontokban kellene elszállásolni.(Fotó: Európa Tanács, M. Poutiers)
A strasbourgi szervezet (ECRI) még 2015. júniusi jelentésében jelezte a magyar kormány felé, hogy a nyílt befogadóközpontok lennének megfelelőek a menedékkérők számára, különösen a gyermekes családok esetében. A mostani jelentés felhívja a figyelmet a menekültügyi törvény 2017-es módosítására, mely szerint már csak a tranzitzónából nyújthatnak be menedékkérelmet a Magyarországra érekező menekülők, akik számára - felnőtteket, gyermekes családokat és a 14 évnél idősebb, felnőtt kísérő nélküli gyermekeket is idesorolva - a törvény a tranzitzónát tekinti "kijelölt tartózkodási helyként". Ráadásul azokat a menedékkérőket is a tranzitzónába szállították, akik az ügyük elbírálására addig valamelyik nyitott befogadóközpontban vártak.Ráadásul eltörölték a tranzitzónában tartózkodás korábbi maximumát (28 nap).
The Hungarian authorities do not consider “assigned residency” to amount to detention, since no detention order is issued and there is freedom of movement "in the direction of Serbia”.
(A magyar hatóságok a "kijejlölt tartózkodási helyet" (a tranzitzónát) nem tekintik fogvatartásnak, mondván, "szabad az út Szerbia felé" -írja a jelentés, mely emlékeztet arra is, hogy mind az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, mind az ENSZ menekültügyi biztosa járt a tranzitzónában és megállapították, hogy ott márpedig korlátozva van amenedékkérők szaabdon mozgása, szögesdróttal körbezárt helyen kell tartódzkodniuk) a lakókonténerek tetejét is ez borítja), ha pedig a tranzitzónán kívülre kell menniük, akkor ezt csak őrök kíséretében tehetik meg, és ez szerintük nagyon is hasonló a bebörtönzéshez. A menedékkérő a jelentés szerint néhány héttől három hónapig tartó időszakot tölteneki a tranzitzónában, ahová jelenleg naponta öt embert engednek a magyar hatóságok belépni.
ECRI is appalled at the measures taken in response and the serious deterioration in the situation since its fifth report. The authorities should as a matter of urgency end detention in transit zones, particularly for families with children and all unaccompanied minors.
(A mostani jelentést kiadó szervezet megdöbenésének adott hangot amiatt, hogy mennyit romlott a menedékkérők helyzete Magyarországon 2015 óta, és arra sürgeti a magyar hatóságokat, hogy szüntessék meg a fogvatartást a tranzitzónában, különösen a gyermekes családok és kísérő nélküli kiskorúak vonatkozásában.)
A jelentés emlékeztet arra is, hogy korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a magyar tranzitzónás fogvatartás ügyében tavaly márciusban nem jogerős ítéletben kimondta: jogellenes fogvatartásnak minősül, így emberi jogokat sért a magyar tranzitzóna. A kormány fellebbezett, idén április 18-án a Nagykamara tárgyalta a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek panaszát.
A szervezet amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy a témában általuk korábban tett ajánlásokat a magyar kormány nem fogadta meg. A jelentés kitér a romák lakhatáshoz való hozzáférésével kapcsolatos önkormányzati hiányosságokra is.
