"Ha a Törvényjavaslatot elfogadják, megszűnhet egy nagyhírű egyetem, veszélybe kerül 823 állás, kiesik közel 6 milliárd forint éves adóbevétel és a CEU/Közép Európai Egyetem nem Magyarországon fog elkölteni mintegy 3 milliárd forintot évente, valamint évente több száz magyar diákkal több fogja elhagyni az országot." A CEU memorandumot nyújtott be az Országgyűlés összes képviselőjének a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény tervezett módosítása által felvetett komoly jogi és alkotmányossági aggályokról. Az egyetem vezetése kijelentette: továbbra is minden, Magyarországon és az EU-ban lehetséges jogi úton küzdeni fog a javasolt törvénytervezet ellen. Magyarországról és a világ minden tájáról folyamatosan érkeznek a CEU-t és a magyar tanszabadság megőrzését támogató, a törvénytervezetet ellenző állásfoglalások, támogatói levelek.
Tisztelt Képviselő Asszony! Képviselő Úr! A T/ 14686. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: „Törvényjavaslat”) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. számú törvény (“Nftv.”) módosítását célozza. A tervezett módosítások, amennyiben az Országgyűlés által napirendre és elfogadásra kerülnek, el fogják lehetetleníteni a Central European University (a továbbiakban: „CEU”) további magyarországi működését. Az általa tanított tárgyakban a CEU/Közép-európai Egyetem Európa egyik legjobb egyeteme. 2017-ben például a 42. lett a Quacquarelli Symonds (QS) rangsorban a világ politológiát is tanító egyetemei között. Az egyetem külföldi diákok ezreit hozza Magyarországra és lehetővé teszi, hogy magyar diákok anélkül szerezzenek amerikai diplomát, hogy el kellene hagyniuk az országot. Az intézményben 130 országból származó 600 munkavállaló dolgozik és 108 országból származó 1440 diák tanul. A CEU/Közép Európai Egyetem 2015-ben több, mint 5.9 milliárd forint adót fizetett Magyarországon, továbbá 2015-ben 3,5 milliárd forint összeget költött el Magyarországon.1 Ha a Törvényjavaslatot elfogadják, megszűnhet egy nagyhírű egyetem, veszélybe kerül 823 állás, kiesik közel 6 milliárd forint éves adóbevétel és a CEU/Közép Európai Egyetem nem Magyarországon fog elkölteni mintegy 3 milliárd forintot évente, valamint évente több száz magyar diákkal több fogja elhagyni az országot. Az alábbiakban leírjuk a CEU jelenlegi helyzetét, azt, hogy a Törvényjavaslat hogyan érintené a CEU-t és, hogy a Törvényjavaslat mennyiben és miért nem felel meg a magyar jogszabályoknak. 1. A Central European University: a jelenlegi jogi helyzet A CEU 1991 óta működő nemzetközi és független egyetem, mely mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind pedig Magyarországon oklevél kiadását lehetővé tevő engedéllyel, illetve akkreditációval rendelkezik. A CEU a New York Állam Oktatási Hivatala (New York State Education Department) által kiadott abszolút Chartával rendelkezik. Az Amerikai Egyesült Államokban a CEU a “Middle States Commission on Higher Education” által akkreditált és magyarországi tevékenysége tekintetében is rendszeresen ellenőrzött intézmény. A Middle States Commission on Higher Education többek között olyan kiváló felsőoktatási intézményeket akkreditált, mint a Princeton Egyetem, a Columbia Egyetem, Johns Hopkins Egyetem, Cornell Egyetem, a Pennsylvania-i Egyetem vagy a New York Egyetem. A Middle States Commission on Higher Education folyamatosan ellenőrzi a CEU működését és négyévente az akkreditációs feltételek átfogó felülvizsgálatát hajtja végre. A CEU az 1995. január 5-én kelt, 5563/94 számú miniszteri határozat alapján a Kulturális és Oktatási Minisztériumtól magyarországi működési engedélyt kapott. Ezt a működési engedélyt a 2005. április 18-án kelt, 2123-8/2005 számú miniszteri határozat módosította. Az Amerikai Egyesült Államokban akkreditált nemzetközi egyetemekhez hasonlóan, a CEU az Amerikai Egyesült Államok területén nem folytat oktatási tevékenységet. A CEU otthona Budapest, és ennek megfelelően akadémiai tevékenységeit is kizárólag Magyarországon folytatja. 2004-ben a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke és New York Állam Kormányzója egy közös megállapodást írt alá (“Nyilatkozat”). A Nyilatkozat megerősíti a Felek azon kölcsönös megállapodását, hogy a teljes jogú amerikai egyetemi státusz megőrzésével egyidejűleg, támogatják a CEU azon célját, hogy magyarországi akkreditációt szerezzen. A 2004-es Nyilatkozat aláírását követően Magyarországon életbe lépett egy speciális törvény (a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvény) a Közép-európai Egyetem („KEE”) mint 1 Ezek az összegek a munkabéreket nem tartalmazzák. 2 magyar egyetem létrehozásáról. Ezután a Felsőoktatási és Tudományos Bizottság és a Magyar Akkreditációs Bizottság (“MAB”) a KEE-t intézményi akkreditációban részesítette, illetve a CEU tíz mester- és doktori programját a magyar KEE képzéseiként regisztrálta. Annak ellenére, hogy az egyetem, mint CEU és KEE, kettős jogi identitással rendelkezik, egy egyetemként működik, egy egyetemi campus-szal, egy oktatói karral, egy számítógépes hálózattal, stb. A kettős jogi identitás lehetővé teszi, hogy az egyetem megfeleljen az amerikai és magyar jogszabályi követelményeknek is. A magyar jogszabályoknak megfelelően az egyetem rendelkezik egyetemi tanáccsal (szenátussal) és rektorral, mely utóbbit Magyarország köztársasági elnöke nevezi ki. A CEU és a Közép-európai Egyetem kurzusaira járó hallgatók – szemben a sajtóban elhangzottakkal - nem kapnak automatikusan két diplomát, miközben csak egyért dolgoznak meg. Akik csak a CEU kurzusaira járnak, azok csak amerikai diplomát kapnak, míg, akik csak a KEE akkreditált programjaiban vesznek részt, azok csak magyar diplomát kapnak. Az Nftv. 94. §-a szabályozza a KEE-t és lehetővé teszi számára, hogy programjait Magyarországon akkreditáltathassa. Az Nftv. 104. § (7) bekezdése a nem állami egyetemekre, így a KEE-re is, meghatározott szabályokat tartalmaz, beleértve például az olyan kivételeket, mint az egyetemek oktatásának megszervezésére vonatkozó általános feltételek, a rektorra és kinevezésére vonatkozó feltételek, az EU-n kívüli országok oktatói munkakörben foglalkoztatott állampolgárainak munkavállalási engedélyére vonatkozó előírások, valamint az oktatók kinevezési feltételeként meghatározott képzettségi követelmények. A CEU Magyarországon külföldi felsőoktatási intézményként működik az Oktatási Hivatal által kiállított, külön engedély alapján, az Nftv. 76. §-ának és 77. § (4) bekezdésének megfelelően. Ezek a jogszabályi előírások teszik lehetővé számunkra, hogy nyújtani tudjuk azokat a programokat, amelyek akkreditációja Magyarországon – meghatározott technikai okokból, így például az eltérő tanterv, vagy a kurzus eltérő hossza miatt – nehézségekbe ütközne. 2. A Törvényjavaslat hatása a CEU-ra A Törvényjavaslat nyomán a CEU-KEE számára a további magyarországi működés lehetetlenné válna. 1. A CEU - mint az Amerikai Egyesült Államokban akkreditációval rendelkező, amerikai egyetem -csak abban az esetben folytathatná magyarországi működését, amennyiben a Magyarországon külföldi egyetemként történő működését egy kötelező erejű nemzetközi szerződés támogatná. 2. Annak érdekében, hogy a CEU folytathassa budapesti működését, a tervezett módosítás megkövetelné, hogy a CEU New York Államban is képzéseket indítson. A CEU egyike azon számos Amerikában akkreditált, nemzetközi egyetemnek, amelyek nem működtetnek képzési programokat az Amerikai Egyesült Államokban (ilyen egyetemek például az American University in Cairo, az American University of Paris, az American University in Bulgaria, az American University of Bosnia Herzegovina, az American University of Central Asia, az American University in the Emirates, az American University of Asia in Sri Lanka stb.), azonban a helyi diákok számára helyben teszik lehetővé az amerikai rendszerű egyetemi oktatást. Egy ilyen kötelezettség előírása a CEU számára Magyarország vagy a magyar diákok számára semmiféle értelmezhető oktatási előnnyel nem járna, viszont arra kényszerítené a CEU-t, hogy dollártízmilliókat költsön el az Amerikai Egyesült Államok amúgy is telített és fejlett oktatási piaci infrastruktúrájának a fejlesztésére. 3. A magyar egyetem, a KEE, a továbbiakban nem nyújthatná amerikai egyetem képzéseit az Nftv. 77. § (4) bekezdése alapján, tekintve, hogy a magyar egyetemek csak európai egyetemek programjait nyújthatnák, az OECD országok programjait nem. Az Nftv. jelenlegi 77. § (4) bekezdésének megfelelően, a CEU Magyarországon a KEE-n keresztül működik, és a KEE állítja ki a CEU (amerikai) diplomáit a CEU nevében. Az Nftv. javasolt, új 77. § (4) bekezdése a továbbiakban nem tartalmazná az OECD országokat (mint pl. az Amerikai Egyesült Államok). Következésképpen, a CEU a továbbiakban nem nyújthatná az amerikai akadémiai programjait a KEE-n keresztül. 3 4. A Törvényjavaslat alapján a CEU csak akkor folytathatná magyarországi tevékenységét a jelenlegi struktúrában és a jelenlegi neve, a “Central European University” alatt, ha a “Közép-európai Egyetem” megváltoztatná a nevét. Vagyis a módosítás megkövetelné a két, képzéseiket közösen nyújtó jogi entitástól, hogy változtassák meg az általuk évtizedeken keresztül használt nevüket - vagy ne folytassák a tevékenységüket Magyarországon. 5. Az Nftv. jelenlegi 104. § (7) bekezdése szerint, a KEE által alkalmazott, az Európai Unión kívüli állampolgársággal rendelkező oktatók számára nem kötelező munkavállalási engedély megszerzése ahhoz, hogy a KEE-nél legyenek alkalmazásban. A tervezet szerint, a magyar alapítványi fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmény által alkalmazott munkavállalók nem mentesülnének a munkavállalási engedély megszerzése alól. Jelenleg Magyarországon csak két felsőoktatási intézménynek van magyar alapítvány fenntartója: a CEU-nak és az Andrássy Egyetemnek. Mivel az Andrássy Egyetem külföldi alkalmazottai főleg EU-s állampolgárok, ezzel szemben a CEU oktatóinak jelentős hányada amerikai vagy kanadai, ez a követelmény diszkriminatív módon, célzottan a CEU ellen irányul. A rendelkezés további, szükségtelen akadályt fog gördíteni az alkalmazottak felvétele elé. 3. A törvényjavaslat jogi értékelése A Törvényjavaslat 1., .2. és 7. §-a ellentétes az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdésében biztosított tudományos kutatás, a tanulás és a tanítás szabadságával, XI. cikkében biztosított művelődéshez való joggal, valamint a XV. cikk (2) bekezdésében garantált hátrányos megkülönböztetés tilalmával. 1. Az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.” Az Alaptörvény XI. cikk (1) bekezdése pedig garantálja a művelődéshez való jogot, melyet Magyarország az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdése szerint „a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával” biztosít. Nem véletlen, hogy az Alaptörvény külön nevesített védelmet biztosít ezeknek a jogoknak. Az Alkotmánybíróság szerint „[m]indannyiszor, amikor a történelem során az állam a tudomány szabadságát politikai, ideológiai, vallási vagy egyéb korlátozásnak vetette alá, az az egész társadalom fejlődésének béklyójává vált. Történelmi tapasztalaton nyugvó igazság, hogy a tudomány szabadsága a haladás alapvető biztosítéka, és az az egyéni autonómiával is szorosan összefügg. A tudományos tételek, megállapítások és igazságok szabad keresése, továbbá a tudományos eszmék és nézetek szabad áramlása, így az egész társadalom, az emberiség fejlődésének alapfeltétele és az individuum szabad kibontakozásának is egyik biztosítéka.” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 182.] Az Alaptörvény X. és XI cikkének garanciái nem korlátozódnak a magyarországi székhelyű felsőoktatási intézményekre. Az Alaptörvény XI. cikk (1) bekezdése ugyan a művelődéshez való jogot a magyar állampolgároknak biztosítja, azonban az Alaptörvény X. cikkéből és XI. cikk (2) bekezdéséből következő intézményi garanciák minden Magyarországon működő felsőoktatási intézményre vonatkoznak. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „a tudomány, a tudományos ismeretszerzés és a tudományos tanítás szabadsága, noha nem korlátozhatatlan, de mindenképpen olyan szabadságjog, amelynek csak kivételes korlátozó rendelkezésekkel szemben kell engednie, olyanokkal, amelyek közvetlenül valamely 4 alapjog érvényesítésére és védelmére szolgálnak, vagy amelyek valamely elvont alkotmányos érték (pl. törvényen alapuló titokvédelem) feltétlen érvényesülését hivatottak biztosítani.” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 182-183.]. Az Alkotmánybíróság szerint továbbá a művelődéshez (oktatáshoz) való jog biztosítja a felsőoktatási intézmények létrehozását és működését, a tágabb értelemben vett tudomány szabadsága alapján pedig az államnak olyan, törvényben szabályozott megoldásokat kell nyújtania, amelyek megfelelően biztosítják a külső befolyástól mentes, szabad, professzionalizálódott tudományos tevékenység folytatását. [41/2005. (X. 27.) AB határozat, ABH 2005, 459, 473] „A tudományos, oktatási és kutatási tevékenység szabad művelésének ezért alapvető biztosítéka az önkormányzatisággal, autonómiával rendelkező felsőoktatási intézmények megteremtése.” [41/2005. (X. 27.) AB határozat, ABH 2005, 459, 474]. A felsőoktatási intézmények önállóságát az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése második mondata is garantálja, a következőképp: „A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza.” Ez az alaptörvényi rendelkezés elismeri a felsőoktatási intézmények tudományos és tanítási autonómiáját, az Országgyűlést pedig arra hatalmazza fel, hogy a felsőoktatási intézmények számára egységesen irányadó, a kutatási és tanítási szabadságot tiszteletben tartó szervezeti szabályokat állapítson meg. Ezek a szervezeti szabályok akár korlátozhatják is a tudományos és tanítási autonómiát, de a korlátozás csak más alapvető jog érvényesülése vagy a más alkotmányos érték – legfőképpen a hallgatók jogainak és érdekeinek védelmében történhet, és nem lehet aránytalan. Nem csak az autonóm felsőoktatási intézmények létrehozását garantálja az Alaptörvény, hanem egyúttal ki is zárja a felsőoktatási intézmények diszkrecionális jogkörben való megszüntetésének vagy működésük ellehetetlenítésének a lehetőségét. Nem egyeztethető össze például a tudományos élet és a tanítás szabadságával, valamint a művelődéshez való joggal, ha a felsőoktatási intézmény léte vagy működése a fenntartó diszkrecionális jogkörben hozott döntésétől függ [41/2005. (X. 27.) AB határozat, ABH 2005, 459, 483]. Természetesen törvény szabályozhatja a felsőoktatási intézmények működéséhez szükséges feltételeket, azonban nem adhat diszkrecionális döntési jogot a Kormány vagy a miniszter számára a felsőoktatási intézmények létével vagy magyarországi működésével kapcsolatban. Ez már csak azért sem lehetséges, mert – ahogyan az Alkotmánybíróság fogalmaz – „tágabb értelemben a tudomány szabadsága általánosságban is a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 182.], és mint ilyen, kiemelt védelmet érdemel. 2. A Törvényjavaslat 2. §-a által megállapított Nftv. 76. § (1) bekezdése a) pontja, együtt a Törvényjavaslat 3. §- a által megállapított Nftv. 77. § (2) bekezdésével azt eredményezi, hogy az Európai Gazdasági Térség államainak területén kívül székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények a Kormány diszkrecionális döntésétől függően működhetnek Magyarországon. Az idézett jogszabályi helyek alapján ugyanis a működéshez a felsőoktatási intézmény magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés megkötése szükséges, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) és (2) bekezdése szerint pedig a miniszterelnök a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján ad felhatalmazást nemzetközi szerződés létrehozására, a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítására pedig a Kormány - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök – ad felhatalmazást. A Kormány tehát diszkrecionálisan, mindenfajta tartalmi szemponttól vagy jogi kötöttségtől mentesen dönthet úgy, hogy nem köt a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működéséről nemzetközi szerződést, és így egyoldalúan kizárhatja a felsőoktatási intézmény magyarországi működését. Ehhez a Kormánynak semmifajta jog vagy alkotmányos érték védelmére nem kell hivatkoznia, még kevésbé kell igazolnia az intézkedés, illetve annak elmaradása arányosságát. Ez a fentiek szerint egyértelműen ellentétes az Alaptörvény X. és XI. cikkével. 5 3. A Törvényjavaslat 2. §-a által megállapított Nftv. 76. § (1) bekezdése b) pontja aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, valamint a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, hogy székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek. Önmagában nem tekinthető aggályosnak, hogy a jogalkotó a hallgatók jogainak és érdekeinek védelmében minőségbiztosítási szabályokat állítson fel a külföldi intézmények magyarországi működésével kapcsolatban. A minőségbiztosításhoz azonban elegendő, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény mindenben megfelel a székhelye szerinti ország akkreditációs szabályainak, ahogyan ezt Törvényjavaslat 2. §-a által megállapított Nftv. 76. § (1) bekezdése c) pontja – illetve jelenleg az Nftv. 76. § (1) bekezdése – meg is követeli. Ha az anyaország illetékes hatóságai saját szabályaik szerint államilag elismert képzésnek tekintik a Magyarország területén folytatott képzést, semmifajta minőségbiztosítási szempont nem indokolja annak vizsgálatát, hogy ugyanezt a képzést az anyaországban is folytatja-e a felsőoktatási intézmény. Különösen visszás és aránytalan a Törvényjavaslat 2. §-a által megállapított Nftv. 76. § (1) bekezdése b) pontja megkülönböztetés nélküli alkalmazása az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményekkel szemben. Konkrétan a Central European University New York akkreditációját az a szervezet végezte, mely egyebek mellett a Columbia Universityt is akkreditálta. Ez az akkreditáció kellő garanciát biztosít a képzés minőségére, és így a Törvényjavaslat 2. §-a által megállapított Nftv. 76. § (1) bekezdése b) pontja szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a CEU New York Alaptörvény által biztosított jogát a működésre. 4. Szintén aránytalanul és diszkriminatívan korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, valamint a művelődéshez való jogot az Nftv. 77. § (4) bekezdésének a Törvényjavaslat 7. §-a általi módosítása. E rendelkezés alapján ugyanis megszűnik az úgy nevezett licenciaképzés lehetősége a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény számára. Ennél a képzésnél a külföldi felsőoktatási intézmény a külföldi államilag elismert képzését egy magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján úgy folytatja, hogy nem telepedik le Magyarországon, hanem a képzés egy részének megszervezését a magyar intézményre bízza (licenciába adja). Ennek a módosításnak szintén nem indoka a minőségbiztosítás. Semmilyen adat nem támasztja alá, hogy az OECD államaiban – mint amilyen például az Egyesült Államok – általában alacsonyabb szintű lenne a felsőoktatás, mint az EGT tagállamaiban – mint például Románia vagy Bulgária. Ezért ez a módosítás is aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, valamint a művelődéshez való jogot. Emellett a módosítás nyilvánvalóan diszkriminatív is, hiszen nincsen más célja, mint hogy lehetetlenné tegye a magyar székhelyű Közép Európai Egyetem számára, hogy licenciaképzés formájában vegye át a Central European University-től azoknak a képzéseknek a vitelét, melyeket az az Nftv. új 76. §-a alapján nem fog tudni folytatni. 5. Sérti végül az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében garantált hátrányos megkülönböztetés tilalmát a Törvényjavaslat 1. §-ával megállapított Nftv. 9. § (2a) és (2b) bekezdése. Ezeknek a rendelkezéseknek egyetlen célja, hogy a magyar székhelyű Közép Európai Egyetem és a Central European University New York párhuzamos működését lehetetlenné tegye. Nyilvánvalóan konkrét intézményekre szabott, és ezért diszkriminatív szabályról van tehát szó, ami ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével. 6. A Törvényjavaslat nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: JAtv.) rendelkezéseinek és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI törvény (a továbbiakban: “Tr. tv.”) követelményeinek sem, mivel információnk szerint sem hatásvizsgálat nem készült, sem 6 társadalmi egyeztetés nem előzte azt meg. A JAtv.17.§-a előírja a Törvényjavaslatok kapcsán hatásvizsgálat készítését. A JAtv. 19.§ (2) bekezdése szerint “A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen.” A Tr. tv. 5. § (1) szerint „társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvény tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: „Tervezet”)”. A Törvényjavaslat kapcsán nem volt társadalmi egyeztetés. Az érintettek, az egyetemek, a szakmai szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia, a MAB, a Rektori Konferencia a Törvényjavaslatról nem rendelkeztek információval és csak a napokban fogalmazzák meg véleményüket a teljes titokban előkészített jogszabálytervezet kapcsán. A CEU súlyát a nemzetközi tudományos életben jól mutatja, hogy az elmúlt napokban több mint 73.000 tudományos szakembertől és magánszemélytől kapott támogató üzenetet, beleértve 17 Nobel-díjast is, továbbá több, mint 1.000 levél és 30.000 petíciót címeztek a kormánytisztviselők számára. A CEU fennmaradásáért felszólalók között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia, Andrássy Egyetem, a Corvinus Egyetem, számos ELTE Tanszék és Szakkollégium, beleértve az ELTE Bibó István Szakkollégiumot, a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégiumot, a Kepes György Szakkollégiumot, a Kerényi Károly Szakkollégiumot, a Liska Tibor Szakkollégiumot, a Széchenyi István Szakkollégiumot, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumot, és a Társadalomelméleti Kollégiumot. Néhányat ezekből a támogató levelekből a jelen levelünk mellékleteként is csatolunk. Számos nemzetközi tudományos intézmény is a CEU mellett áll: az Osztrák Tudományos Akadémia, a British Academy, a Cambridge University European Societies, a mintegy 70.000 tagok képviselő Canadian Association of University Teachers, a European University Association, a European Association for International Education, az INSEAD, a Max Planck Institute for the History of Science, a Princeton University, az Oxford University, a Regius Professors of History at Oxford and Cambridge, a Wissenschaftskolleg zu Berlin – Institute for Advanced Study, valamint a világ minden tájáról származó, mintegy 25 tagszövetséget képviselő World International Studies Committee, stb. Az egyetem megmaradását a tudományos élet olyan kimagasló személyiségei is támogatják mint az Oxfordi Egyetem Alkancellárja, a Princeton Egyetem Elnöke, vagy California Berkeley Egyetem Kancellárja. E leveleket jelen levelemhez csatolom. A fentiek alapján arra kérjük Önt, hogy a Törvényjavaslatot ne támogassa és tegyen meg mindent, amire lehetősége van, hogy a Törvényjavaslatot az Országgyűlés ne fogadja el, mert a javaslat nyomán a Magyar felsőoktatás és a magyar kultúra lesz szegényebb egy fontos nemzeti intézménnyel. Bármilyen jogszabálymódosítás, ami a CEU-t arra kényszerítené, hogy a továbbiakban ne folytassa budapesti működését, hátrányosan érintené a magyar akadémiai életet, továbbá negatívan befolyásolná a magyar Kormány szomszédos országokkal, az EU-s tagállamokkal, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatát. Budapest, 2017. április 2. ____________________ Liviu Matei Rektorhelyettes Central European University
