Nemcsak a sajtószabadság hiánya miatt kapott feddést az Orbán-kormány Strasbourgból a napokban, hanem a nők esélyegyenlősége, a civilek helyzete, a menekültek védelme és az igazságszolgáltatás függetlensége terén meglévő hiányosságok kapcsán is elmarasztalta Magyarországot az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović. A biztos – kicsit megkésve ugyan –, de a kormány idegengyűlöletet keltő kampányait is megelégelte. Mijatovic február elején járt Magyarországon, s az itteni 5 napos látogatásával kapcsolatban február 11-én kiadott közleményében így fogalmaz:
“Magyarországnak több, összefüggő kihívással is meg kell küzdenie az emberi jogok védelme terén.” (...) “A civilszervezetek, emberi jogvédők és a kormánnyal szemben kritikus újságírók működési területe beszűkült és korlátozott.”
Az Európa Tanács a napokban már egy másik jelentésben is elmarasztalta a kormányt a magyarországi média helyzete miatt, kifogásolva a kormányközeli oligarchák kezében összpontosuló tulajdonosi szerkezetet és a független sajtót korlátozó szabályozásokat. |
|
Dunja Mijatovic hagsúlyozta: az emberi jogvédők és a civilszervezetek tevékenységét lejárató kampányokkal támadja, a működésüket pedig a külföldről érkező támogatásaik, a menekültek segítésének külön megadóztatásával nehezíti a kormány. “Egészében véve a civilekre vonatkozó törvénycsomag akadályozza a civilek emberi jogi tevékenységét, s visszatartja őket a szokásos feladataik végzésétől.” A biztos arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza azokat a káros szabályokat, amik az emberi jogok védelmét akadályozzák Magyarországon, s hogy biztosítson megfelelő környezetet az emberi jogvédők értékes munkájának elvégzéséhez, s a független média működéséhez, mint ahogy ezt egy demokratikus jogállamban illik. Mijatovic arra is felhívta a figyelmet, hogy a nők jogai és esélyegyenlősége terén is történt visszalépés: az országgyűlési képviselők mindössze 12%-a nő, s Magyarország az utolsó előtti helyen áll a nemek egyenlőségét mérő European Institute for Gender Equality 2017-es Gender Equality Index-e szerint. Magyraország mostanáig nem ratifikálta a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó, 2011-es Isztambuli Egyezményt . Budapesten egy erőszak áldozataivá lett nőknek védelmet nyújtó menhelyen is látogatást tett biztos hangsúlyozta: az országban a15 évnél idősebb nők 28% -a már tapasztalt fizikai vagy szexuális erőszakot valamilyen formában, s erre sürgősen fel kell hívni a társadalom figyelmét. A menekültek, menedékkérők kapcsán Miljatovic szerint aggodalomra ad okot, hogy jelenleg csak nagyon kevesen kaphatnak menekültstátuszt Magyarországon, s a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek nagy részét is – a 2018 júniusi törvény alapján – azonnal elutasítják. A biztos kifogásolta, hogy a menedékkérőket, köztük gyerekeket is, zárt helyen őrzik (kivéve a 14 évnél fiatalabb, kísérő nélküli gyerekeket). Utóbbiakat Dunja Mijatovic meg is látogatta a fóti Károlyi istván Gyermekközpontban gyermekotthonban. Az intézmény dolgozóinak az elismerését fejezte ki a fontos feladatuk miatt, de a magyar hatóságokat sürgette, hogy a központban alkalmazott pozitív megközelítésre a jövőben még jobban építsen és azokat még szélesebb körben terjessze ki a kiszolgáltatott fiatal menekültek fogadásakor és személyi fejlődésében. “Magyarországon a menedékkérők nem tudják gyakorolni a nemzetközi és európai törvények által biztosított jogukat a védelem igénylésére. A kormánynak lehetővé kellene tennie a menedékkérelem igénylését, s megszüntetnie a “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, s megszüntetnie a menedékkérők fogvatartását az országhatár mentén létesített tranzitzónákban, mert ez sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak a menekültellenes retorika használatától, és a lakosságban idegengyűlöletet és ezt kifejező reakciókat kiváltó kampányoktól.” A biztos a közigazgatási bíróságokra is kitért: szerinte aggodalomra ad okot, hogy a végrehajtó hatalomnak (a kormánynak) mekkora befolyása lesz ezek létrehozására és működésére, s garanciák pedig nincsenek a függetlenségükre. Dunja Mijatovic a mostani magyarországi látogatásáról külön jelentésben számol majd be, mint ahogy tette annak idején az elődje is, Nils Muznieks, 2014-ben. (Horn Gabriella írása)
|