A Stop-Soros törvény által bevezetni tervezett korlátozások sértik a szerveződés szabadságát és nem lehetnek szükségesek egy demokratikus társadalomban, s nem összeegyeztethetőek a nemzetközi emberi jogi elvárásokkal – fogalmaz az Európa Tanács emberi jogi biztosának ma közzétett közleménye az elősorban a menekültek helyzetén segíteni próbáló, jogvédelmét ellátó civilszervezeteket célzó, a jövő héten szavazásra benyújtandó törvénytervezet kapcsán.
Nils Muižnieks korábban többször is komoly kritikát fogalmazott meg a magyarországi demokrácia-ellenes fejlemények kapcsán. Legutóbb tavaly májusban küldött levelet a civiltörvény megszavazása előtt Kövér László házelnöknek, kimondottan arra kérve őt, hogy az európai szervezet nevében megfogalmazott intéseket tartalmazó dokumentumot juttassa el minden magyarországi parlamenti képviselőnek. Az általunk megkérdezett képviselők azt állítják, ők nem kapták meg ezt a levelet Kövértől, igaz, a házelnök titkársága bennünket arról tájékoztatott, hogy a kérdéses dokumentumot a parlament weboldalán tették közzé, ahol most is elérhető.
A biztos arra a kérdésünkre, hogy szerinte lesz -e nagyobb hatása a mostani levelének, mint a májusinak, így válaszolt: Én szankciókat nem vethetek ki, az eszközkészletem a problémákra való rávilágításból és a meggyőzésből áll, az a dolgom, hogy a kormány figyelmét felhívjam a nemzetközi elvárásokhoz képest kialakult hiányosságokra. A közleményem célja ugyanakkor az is, hogy jogi és politikai muníciót nyújtsak a változást akaróknak, hogy felhívjam Európa figyelmét, hogy mi is folyik Magyarországon. Szankciók híján az egyedüli lehetőségem, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz (Emberi Jogok Európai Bírósága) fordulhatok, ahol pénzbüntetéssel sújthatják az emberi jogokat megszegő felet, illetve felszólíthatják bizonyos kifogásolt törvények megváltoztatására, de ez nagyon hosszadalmas eljárás. És persze az EU-nak is megvannak a maga eszközei.” Muižnieks a közelmúltban több esetben is beavatkozott az oroszországi civilszervezeteket sújtó “külföldi ügynök-törvény” kapcsán, s leadta a jogi helyzetelemzést a strasbourgi bíróságnak (ahol számos per indult az orosz törvény miatt), és most azt reméli, hogy erről a magyar kormány is tudomást szerez majd.
Hozzátette: “Remélem Magyarország nem fog Oroszország és Azerbajdzsán útján haladni a civilszervezetek ügyében. S bár az én megbízatásom két hónapon belül lejár, mindenképp tájékoztatni fogom az utódomat a magyar helyzetről, arra kérve őt, hogy továbbra is figyelemmel kövesse az itteni eseményeket.”
A mai közleményben a biztos aggodalmának ad hangot a Stop Soros-törvénytervezet miatt, melyet, ha elfogadnak, az szerinte további súlyos, önkényes korlátozásokat jelent az civilszervezetek nélkülözhetetlen munkája számára. Emlékeztet, hogy tavalyi, a parlament elnökének írott levelében már megfogalmazta aggályait a civiltörvény kapcsán, mely szerinte számos, törvényesen működő emberi jogi tevékenységet is folytató szervezetet stigmatizált.
Nils Muižnieks sajnálja, hogy ahelyett, hogy az általa akkor kifogásolt problémákat orvosolták volna, most úgy tűnik, a magyar parlament még súlyosbítani készül ezt a stigmatizálást és további korlátozásokat kíván bevezetni a menekültügy terén működő civilekkel szemben.
A biztos szerint a tervezet aggodalomra ad okot azért is, mert a magyar kormány nyilatkozatai, s a Soros György által támogatott, többek között emberi jogi szervezetek elleni lépések alapján nyilvánalóan fennáll a veszélye van annak, hogy a törvény alapján önkényesen korlátozzák majd a menekülteket, menedékkérőket segítő személyek munkáját, szabad mozgását az országhatár közelében, márpedig az ő működésük törvényesnek számít a demokratikus országokban.
Muižnieks kimondottan ijesztőnek találja a magyar kormány civilellenes retorikáját, mely a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőként emlegeti a civilszervezeteket. “Az ilyen típusú szólamok a lakosságban félelmet, intoleranciát ébresztenek, s a civilekkel szemben bizalmatlanságot keltenek.” Hangsúlyozza, hogy az új törvény által bevezetni tervezett pénzügyi és egyéb korlátozások fenyegetik a szerveződés szabadságát, nemzetközi emberi jogi normákba ütköznek és egyszerűen nem lehetnek szükségesek egy demokratikus társadalomban. A biztos így zárja a közleményét:
“Felszólítom Magyarországot, hogy tartózkodjon a bármely civilszervezet - ideértve a menekülőket segítő szervezeteket is – törvényes tevékenysége miatti büntetésétől, stigmatizálásától, hátrányos helyzetbe hozásától.”
