Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a Lengyel Köztársaság alkotmányára,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158),

–  tekintettel a lengyelországi helyzetről szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a legutóbbi lengyelországi fejleményekről és azoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2016. szeptember 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottság 2016. december 21-i jogállamisági ajánlására, amely a 2016. július 27-i ajánlás kiegészítése, figyelembe véve a legújabb lengyelországi fejleményeket az új alkotmánybírósági elnök kinevezésének tükrében,

–  tekintettel a Bizottság harmadik, 2017. július 27-i jogállamisági ajánlására, amelyben komoly aggodalmának ad hangot a lengyelországi igazságszolgáltatás tervezett reformjával kapcsolatban, amely a Bizottság értékelése szerint tovább súlyosbítja a 2016 januárjában a Bizottság által elindított jogállamisági eljárásban megállapított, a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetést Lengyelországban,

–  tekintettel a lengyel kormány 2017. február 20-i válaszára, melyben elutasítja azt a feltételezést, hogy rendszerszintű fenyegetés érné a jogállamiságot Lengyelországban, valamint a lengyel kormány 2017. augusztus 29-i válaszára, melyben elutasítja az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban a Bizottság részéről megfogalmazott aggályokat, és kétségbe vonja a Bizottság igazságszolgáltatási rendszer értékelésére vonatkozó hatáskörét;

–  tekintettel a Bizottság által Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokra, így a 2017. július 29-i eljárásra, valamint a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényre vonatkozó, 2017. szeptember 12-i, indokolással ellátott véleményére, amely megállapította, hogy a lengyel jog összeegyeztethetetlen az uniós joggal, nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikkével, a nemek közötti egyenlőségről és a foglalkoztatottságról szóló 2006/54 irányelvvel és az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésével, az EU Alapjogi Chartája 47. cikkével együtt értelmezve,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban a Bizottság első alelnökével, Frans Timmermans-szal 2017. március 22-én, augusztus 31-én és november 6-án folytatott eszmecserékre,

–  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa 2017. május 16-i és 2017. szeptember 25-i ülésein a jogállamiság Lengyelországban tapasztalható helyzetéről folytatott eszmecserékre,

–  tekintettel a Velencei Bizottságnak az alkotmánybírósági törvényről szóló, 2016. október 14-i véleményére, illetve a Velencei Bizottság elnökének 2017. január 24-i nyilatkozatára, melyben komoly aggodalmának ad hangot a lengyelországi „helyzet romlása” miatt,

–  tekintettel arra, hogy 2017. május 18-án eltávolították az Alkotmánybíróság weboldaláról és online adatbázisából az alábbi határozatokat érintő három ítéletet: nevezetesen a 2016. március 9-i (K 47/15 számú ügyben hozott határozat, amely kimondja, hogy a kormány alkotmánybírósági törvényre vonatkozóan elfogadott módosításai alkotmányellenesek), a 2016. augusztus 11-i (K 39/16 számú ügyben hozott határozat, amely vitatja az alkotmánybíróság működését módosító második törvény fő rendelkezéseinek jogszerűségét) valamint a 2016. november 7-i (K 44/16 számú ügyben hozott, az alkotmánybíróság elnöke és alelnöke kinevezésének jogszerűségéről szóló határozat)

–  tekintettel a lengyel parlament által 2017 júniusában és júliusában hozott, az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó négy törvényre, nevezetesen: az Országos Bírói és Ügyészi Iskoláról szóló törvény, a rendes bíróságok szervezeti felépítéséről szóló törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: az Országos Bírói Iskoláról szóló törvény), a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: az Országos Bírói Iskoláról szóló törvény), a rendes bíróságok szervezeti felépítéséről szóló törvény módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: a bíróságok szervezeti felépítéséről szóló törvény), a legfelsőbb bíróságról szóló törvény, amely komoly aggodalmakat keltett a hatalmi ágak szétválasztásának megsértését és az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását illetően,

–  tekintettel az Európai Parlament elnökének 2017. július 8-i levelére, amelyben a parlamenti képviselőcsoportok elnökeinek túlnyomó többsége által osztott aggodalmának adott hangot az igazságszolgáltatás reformjáról szóló törvénnyel kapcsolatban,

–  tekintettel a lengyel elnök 2017. július 27-i határozatára, melyben megvétózott két vitatott törvényt, melyeket a lengyel parlament ugyanabban a hónapban fogadott el, és amelyek komolyan veszélyeztették az igazságszolgáltatás függetlenségét Lengyelországban,

–  tekintettel a lengyel elnöknek a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsot és a legfelsőbb bíróságot érintő két javaslatára, amelyek aggályokat vetettek fel a tekintetben, hogy összeegyeztethetőek-e a lengyel alkotmánnyal, és amelyek nem kínálnak megoldást a hatalmi ágak szétválasztásával vagy az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémákra,

–  tekintettel a lengyel alkotmánybíróság 2017. október 24-i határozatára, miszerint a Legfelsőbb Bíróság, illetve az Alkotmánybíróság bírái Nagykamarája elnökeinek kinevezésére vonatkozó ítéletek alkotmányellenesek,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-441/17 sz. ügyben hozott, a białowieżai erdőben folytatott nagyarányú fakitermelés leállítását célzó, 2017. július 27-i ideiglenes határozatára, amelyet nem hajtott végre a lengyel kormány, továbbá azokra az aggodalmakra, miszerint a fakitermelés folytatása „komoly és helyrehozhatatlan károkat” okozna az erdőben, miközben a Bíróság dolgozik az ügyön,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott, a Belaruszba irányuló, csoportos visszaküldések leállítására irányuló, 2017. június 8-i ideiglenes határozatokra, tekintettel a Lengyelország belügyminisztere által 2017 januárjában előterjesztett, a külföldiekről szóló törvény módosításaira vonatkozó javaslatokra, amelyek aggályokat vetnek fel az európai és nemzetközi joggal való összeegyeztethetőség tekintetében,

–  tekintettel a nyilvános gyülekezésre vonatkozó, 2016 decemberében módosított jogszabályra, amely a gyülekezési jog jelentős korlátozását teszi lehetővé, többek között előnyben részesíti a hazafias, vallásos és történelmi események tiszteletére rendezett úgynevezett „rendszeres/ciklikus gyűléseket”, illetve lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy betiltsák az ellentüntetéseket,

–  tekintettel A Civil Társadalom Fejlesztésével Foglalkozó Nemzeti Központról szóló, 2017. októberi törvényre, amely a civil társadalmi szervezeteknek juttatott közpénzekhez –így az uniós alapokhoz – való hozzáférést a kormány ellenőrzése alá helyezi, aggodalmat keltve az NGO-k, többek között a nőjogi szervezetek megfelelő finanszírozásával kapcsolatban,

–  tekintettel a jogállamiság és az alapjogok Lengyelországban tapasztalható helyzetéről nemzetközi NGO-k által készített jelentésekre, így az Amnesty International „Lengyelország: tüntetések az emberi jogok védelme érdekében” című, 2017. október 19-i jelentésére és a Human Rights Watch „A fékek és ellensúlyok meggyengítése – Támadás alatt a jogállam és az emberi jogok Lengyelországban” című, 2017. október 24-i jelentésére,

–  tekintettel az EBESZ/ODIHR nemzeti igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény és egyes más lengyelországi törvények módosítástervezetéről szóló 2017. május 5-i; A Civil Társadalom Fejlesztésével Foglalkozó Nemzeti Szabadság Intézetre vonatkozó lengyel törvénytervezetről szóló 2017. augusztus 22-i; valamint a lengyel legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvényjavaslat egyes rendelkezéseiről szóló 2017. augusztus 30-i véleményére, amelyek megállapították, hogy a javasolt rendelkezések természetükből adódóan összeegyeztethetetlenek a nemzetközi normákkal és az EBESZ kötelezettségvállalásaival,

–  tekintettel ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által 2016. október 31-én elfogadott, a Lengyelország hetedik időközi jelentéséről szóló záró észrevételekre, melyekben arra hívják fel Lengyelországot, hogy tegyen lépéseket az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzésére, illetve a visszaélések elkerülése érdekében pontosabban határozza meg a terrorizmus bűncselekményének fogalmát,

–  tekintettel Kanada felszólalására az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. május 9-i ülésén a Lengyelországra vonatkozó időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékeléssel kapcsolatban, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosának Lengyelországhoz címzett, 2017. október 23-i levelére,

–  tekintettel az ENSZ bírók és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadójának 2017. október 27-i lengyelországi látogatásakor tett előzetes észrevételeire, amelyekben a lengyelországi igazságszolgáltatás helyzetének függetlenségére vonatkozó aggodalmaknak adott hangot,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Az Európa Tanács tagállamaiban a jogállamiságot érő új fenyegetések: válogatott példák” című, 2017. október 11-i 2188 (2017). számú állásfoglalására,

–  tekintettel a kormány politikáival és jogalkotásával szembeni ismételt tömeges tiltakozásokra, ideértve a 2016. októberi „fekete ruhás tiltakozást” is, amely megakadályozta a jelenlegi abortusztörvény tervezett módosítását, a 2017. május 6-i „szabadság menetet”, valamint az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó törvények elfogadását követő, 2017. júliusi tiltakozásokat,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel a tagállamok osztoznak ezeken az értékeken, egy olyan társadalomban, ahol a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség érvényesül; mivel a 2003-ban tartott népszavazás alkalmával a lengyel emberek jóváhagyták a szóban forgó értékek következetes betartását;

B.  mivel a lengyel alkotmány 9. cikke kimondja, hogy a Lengyel Köztársaság tiszteletben tartja a rá vonatkozó nemzetközi jogot;

C.  mivel az EU működése a kölcsönös bizalom vélelmén alapul, amely szerint a tagállamok az az emberi jogok európai egyezményében és az Alapjogi Chartában rögzítetteknek megfelelően a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok alapján járnak el;

D.  mivel a jogállamiság egyike azon közös értékeknek, amelyeken az EU alapul, és mivel a Szerződések értelmében a Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal együtt felelős a jogállamiság mint az EU egyik alapvető értéke, valamint az uniós jogszabályok, értékek és elvek tiszteletben tartásának biztosításáért;

E.  mivel ezen elvek közé tartozik: a jogszerűség, amely magában hordozza az átlátható, elszámoltatható demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást; a jogbiztonság; a végrehajtói hatalom önkényességének tilalma; a független és pártatlan bíróságok; az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartására is kiterjedő hatékony bírói jogorvoslat; továbbá a törvény előtti egyenlőség;

F.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke és az EJEE 6. cikke rögzíti a bírói kar függetlenségét, amely alapvető követelmény a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elve tekintetében, amelyet a lengyel alkotmány 10. cikke is tükröz;

G.  mivel meg kell védeni az egyesülés szabadságát; mivel egy élénk civil társadalom és pluralisztikus média létfontosságú szerepet játszanak a nyílt és plurális társadalom és a demokratikus folyamatban való részvétel előmozdításában, valamint a kormányok elszámoltathatóságának megerősítésében; mivel az NGO-kat megfelelően kell finanszírozni;

H.  mivel a lengyel kormány megtagadta a Bíróság a bialowiezai erdőben folytatott fakitermelésről szóló határozatának végrehajtását, és mivel elutasítja az EJEB a Belaruszba való visszaküldésekről szóló ideiglenes határozatainak tiszteletben tartását, és ez látható szimbóluma annak, hogy Lengyelország nem tartja tiszteletben az uniós Szerződéseket;

I.  mivel tucatnyi tiltakozó ellen indult szabálysértési eljárás, és némely esetben büntető eljárás; mivel jelentések szerint több mint 300 embert idézett be a rendőrség a 2017 októberi tiltakozásokban való részvételük kapcsán;

J.  mivel az Alapjogi Charta, az EJEE, valamint az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint a nők szexuális és reproduktív egészséghez fűződő joga több emberi joghoz kapcsolódik, többek között az élethez és méltósághoz fűződő joghoz, az embertelen vagy megalázó bánásmódtól való mentességhez fűződő joghoz, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez, a magánélethez való joghoz, az oktatáshoz fűződő joghoz, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmához, amint azt a lengyel alkotmány is tükrözi;

1.  hangsúlyozza, hogy alapvető jelentőségű az EUSZ 2. cikkében és a lengyel alkotmányban felsorolt közös európai értékek fenntartása, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett alapvető jogok biztosítása;

2.  megismétli a 2016. április 13-i és a 2016. szeptember 14-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját; megismétli, hogy aggodalommal tölti el, hogy számos területen gyors jogalkotási fejleményekre kerül sor megfelelő konzultáció vagy alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, ezáltal kockáztatva az alapvető emberi jogok, a demokratikus fékek és ellensúlyok és a jogállamiság szisztematikus ellehetetlenítését; ismételten aggodalmának ad hangot az ilyen, az állami média, a büntetőjog, a rendőrségi törvény, a közszolgálati törvény, a terrorizmus elleni jogszabályok, az NGO-kra vonatkozó jogszabályok, a menedékjog, a gyülekezés szabadsága és a nők jogai terén bekövetkezett változásokkal kapcsolatban;

3.  mély sajnálatát és növekvő aggodalmát fejezi ki annak kapcsán, hogy nem született kompromisszumos megoldás a Alkotmánybíróság megfelelő működésének (függetlenségének és legitimitásának, valamennyi határozata közzétételének és végrehajtásának) problémájára, ami súlyosan aláássa a lengyel alkotmányt, valamint a demokráciát és a jogállamiságot Lengyelországban; sajnálattal mutat rá, hogy a lengyel kormány nem hajlandó figyelembe venni a lengyel lakosság és a nemzeti, nemzetközi és uniós intézmények részéről érkező építő kritikát, valamint hogy nem jelentettek be intézkedést a szóban forgó aggályok kezelésére;

4.  mélységes aggodalmának ad hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő, újraszövegezett jogszabályokkal kapcsolatosan, különös tekintettel arra, hogy ezek szerkezetileg alááshatják a bírói függetlenséget és meggyengíthetik a jogállamiságot;

5.  megjegyzi, hogy Duda elnök 2017. július 27-én megvétózott a lengyel parlament által korábban elfogadott két, ellentmondásos törvényt, arra hivatkozva, hogy azok összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal, valamint hogy komolyan veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét Lengyelországban; az igazságügyi reformra vonatkozó, nemzeti szintű, átfogó, valamennyi érdekelt fél részvételével lefolytatandó vitára szólít fel, annak érdekében, hogy a reform fenntartsa a jogállamiságot és megfeleljen a bírói függetlenség európai normáinak; felhívja a lengyel elnököt, hogy csak akkor írja alá az új jogszabályokat, ha azok teljes körűen szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét;

6.  támogatja a jogállamiságra vonatkozó, bizottsági ajánlásokat, valamint a Bizottság által Lengyelországgal szemben az uniós jog megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárást; tudomásul veszi a Bizottság azon határozott szándékát, hogy a Szerződések őreként nyomon kövesse a lengyelországi helyzetet és az ajánlásai nyomán a lengyel hatóságok által hozott intézkedéseket, továbbra is teljes mértékben támogatva Lengyelországot a jogállamiság megerősítését célzó, megfelelő megoldások keresésében;

7.  sürgeti a lengyel parlamentet és kormányt, hogy hajtsák végre maradéktalanul a Bizottság és a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását, továbbá hogy tartózkodjanak az olyan reformok végrehajtásától, amelyek veszélyeztetnék a jogállamiságot és különösen az igazságszolgáltatás függetlenségét; e tekintetben kéri a jogszabályok elfogadásának későbbi időpontra halasztását, míg a Bizottság és a Velencei Bizottság megfelelő értékelést nem végez az ügyben;

8.  felhívja a lengyel kormányt, hogy hajtsa végre a Bíróság C-441/17. számú ügyben hozott, 2017. július 27-i ideiglenes határozatát, valamint hogy azonnali hatállyal függessze fel a bialowiezai erdőben folytatott, nagyszabású fakitermelést, amely azzal fenyeget, hogy súlyos és visszafordíthatatlan károkat okoz ezen az UNESCO által világörökségnek nyilvánított területen; felhívja a lengyel kormányt, hogy állítsa le a Belaruszba irányuló, csoportos visszaküldéseket, és teljesítse az EJEB 2017 júniusi, kötelező érvényű ideiglenes határozatait, továbbá biztosítsa, hogy mindenki, aki Lengyelország határain menedéket vagy nemzetközi védelmet kérelmez, teljes mértékben hozzáférjen a lengyel menekültügyi eljáráshoz, összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel és az uniós jogszabályokkal;

9.  felhívja a lengyel kormányt, hogy tartsa tiszteletben a gyülekezés szabadságához való jogot azáltal, hogy a gyülekezés szabadságáról szóló hatályos jogszabályból törli a kormány által jóváhagyott „ciklikus” gyülekezésnek prioritást biztosító rendelkezéseket; felhívja a hatóságokat, hogy ne alkalmazzanak büntetőjogi szankciókat a békés gyülekezésekben vagy ellentüntetésekben részt vevő személyek ellen, továbbá hogy ejtsék a békés tiltakozókkal szemben emelt büntetőjogi vádakat;

10.  felhívja a lengyel kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a Civil Társadalom Fejlesztésével Foglalkozó Nemzeti Központot létrehozó jogszabályt, amely akadályozza a kormánnyal szemben kritikus civil társadalmi szervezetek állami finanszírozáshoz való hozzáférését, valamint hogy biztosítsa, hogy az állami pénzeszközök civil társadalmi szervezetek közti elosztására méltányos, pártatlan és átlátható módon kerüljön sor, a pluralisztikus képviselet garantálása mellett;

11.  aggodalmának ad hangot azoknak a médiában megjelent beszámolóknak a kapcsán, amelyek szerint a rendőrség megfigyeli az ellenzéki és civil társadalmi vezetőket, valamint sürgeti a lengyel hatóságokat, hogy vizsgálják ki ezeket a jelentéseket és teljes mértékben tartsák tiszteletben a polgárok magánélethez való jogát;

12.  felhívja a lengyel kormányt, hogy teljesítse a Szerződésekben, az Alapjogi Chartában, az emberi jogok európai egyezményében és a nemzetközi emberi jogi normák által rögzített, jogállamisággal és alapjogokkal kapcsolatos valamennyi rendelkezést, valamint hogy folytasson közvetlen párbeszédet a Bizottsággal;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen, alaposan és átlátható módon tájékoztassa a Parlamentet az előrelépésről és a meghozott intézkedésekről;

14.  úgy véli, hogy a jelenlegi lengyelországi helyzet az EUSZ 2. cikkében hivatkozott értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában; utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy eljárási szabályzata 83. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően készítsen különjelentést annak érdekében, hogy a plenáris ülés szavazzon a Tanácsot az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról;

15.  megismétli, hogy a Parlament 2016. október 25-i, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló állásfoglalásának(3) megfelelően rendszeres, valamennyi tagállam, valamint a Tanács, a Bizottság és a Parlament részvételével zajló ellenőrzési folyamatra és párbeszédre van szükség az EU alapvető értékeinek – a demokrácia, az alapjogok és a jogállamiság – megóvása érdekében;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak, Lengyelország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek.