"Melyik ház lakói jelentették fel először az önkormányzatot? Melyik az a műemléképület, amit azért állványoztatott fel az önkormányzat, hogy mögötte titokban tudja lebontani a házat az érte tüntetők tudta nélkül? Melyik az az új épület, ahol tíz éve a lakók hatszázezer forintért vásárolták a lakások négyzetméterét, pedig a kivitelezés gyenge minőségű, az építtető cég ellen pedig súlyos sikkasztási vádak merültek fel?" Ezekre a kérdésekre ígér választ a résztvevőknek a pesti Belváros világszerte népszerű romkocsmái között is sétát szervező cég, a Bupap. A séta amúgy nem új, viszont most került a Bozótharc látóterébe.
Van az a történet a briteknél, hogy a magyarok mindig elsőnek érnek ki egy forgóajtóból, akárhányadiknak is mennek be. És tényleg, lépten nyomon találni bizonyítékát Magyarországon az itteniek találékonyságának, kreativitásának, amire azonban – attól tartunk - sokkal inkább a körülmények kényszerítő hatása, mint a többinél tehetségesebbb néplélek a magyarázat.
A séta szervezői az érdeklődőkkel megismertetik a történelmi pesti zsidónegyed területén (VII. kerület) az erzsébetvárosi önkormányzat által éveken át megkérdőjelezhető módon folytatott privatizáció részleteit.
"A lakásonkénti privatizáció gyakorlatát a 2000-es évek elején a Belső-Erzsébetvárosban felváltotta a teljes lakóépületek erőltetett tempójú privatizációja. Töredékáron keltek el az akkor még műemléki védettséget nem élvező száz-százötven éves házak, néha a lakók megkérdezése, tudta nélkül. Mire az első műemlékvédő civil szervezetek megalakultak, kulturális örökségünk egy része - például a híres Ezüstműves-ház vagy Hild József épületei - végleg odavesztek. Eközben élelmes vállalkozók felvirágoztatták a romkocsma-kultúrát - esetenként hivatalosan életveszélyesnek minősített épületekben. A felhívó jellegű házfoglalásokat pedig nem követte párbeszéd az önkormányzat és a civil szervezetek között." - olvasható a sétát a Kortárs Építészeti Központtal együttműködésben szervező Bupap oldalán.
