Magyarországon a korrupció miatt évi 500-1000 milliárd forint tűnik el gyanús csatornákon, lezsírozott pályázatokon és közbeszerzéseken keresztül, magánzsebekbe vándorolva – állítja a Párbeszéd Magyarországért közleménye."Ha 20 ezer forintos bankjegyeket egymásra teszünk, akkor egy 18-36 kilométeres toronynak felel meg ez az összeg. Ezt a gigantikus pénztömeget úgy sikerült kilapátolni a magyar államkasszából, hogy a legfőbb ügyésznek ebből semmi nem tűnt fel" - fogalmaz az ellenzéki párt. A párt ezért többek között oligarcha-adót és földadót vezetne be, és ígéretük szerint garantálná, hogy az ellopott milliárdok visszavándoroljanak az államkasszába.
A párt ezért azt ígéri, hogy ha 2018-ban kormányra kerül:
- Visszaveszi a közpénzből lopott óriásvagyonokat
- Oligarcha-adót és progresszív földadót vezet be
- Felállítja a korrupcióellenes ügyészséget, a közérdekvédelmi hivatalt; átláthatóvá teszi a politikusok és családtagjaik vagyonát, hogy megelőzzék, vagy hatékonyan felderítsék és megbüntessék a közpénzekkel való visszaélést.
A Párbeszéd három alkalommal is benyújtotta az Országgyűlésnek a Korrupcióellenes ügyészségről szóló törvényjavaslatot, amely nemzetközi példák és jó gyakorlatok, többek közt a román és bolgár tapasztalatok felhasználásával készült. Az általuk javasolt intézmény két lábon állna: egy korrupcióellenes ügyészség átvenné a korrupciós bűncselekmények üldözését az ügyészségtől, és ezen a területen gyakorlatilag kizárólagos jogkört kapna. A korrupcióellenes főügyész független lenne, elszámolással csak a parlamentnek tartoznaw. A korrupcióellenes ügyészség működését folyamatosan kontrollálná egy civil ellenőrző bizottság, amely a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból, jogi szakmai szervezetek és civil antikorrupciós szervezetek által delegált szakértőkből állna össze.
Ezen felül egy közérdekvédelmi hivatal foglalkozna az intézményi, büntetőjogi eszközökkel nehezen üldözhető felelősségek megállapításával és szankcionálásával, illetve a közérdekű bejelentők védelmével. Ennek kiemelt fontossága van, hiszen ma Magyarországon a korrupciós bűncselekmények bejelentőit semmiféle védelem nem illeti meg. A párt szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarországon kimondottan megfélemlítik azt, aki bármilyen korrupciós ügyletre megpróbálja ráirányítani a figyelmet. A bejelentők védelmét számos intézkedéssel – anonimitás, jogkövetkezmények alól való mentesítés – biztosítanák.
A korrupcióellenes ügyészség vezetőjét az Országgyűlés választaná ki a PM javaslata szerint. Az ügyész személyére a parlamenti frakciók, illetve a függetlenek által delegált egy-egy tagból álló jelölőbizottság tenne javaslatot, a személyét pedig a parlament kétharmados többséggel fogadná el.
Az ellenzéki párt azt állítja : Magyarországon jelenleg néhány, Orbán Viktorhoz közeli stróman, családtag és oligarcha – Mészáros, Garancsi, Vajna, Tiborcz, Szemerey, Matolcsy-család stb.– osztozik a közbeszerzések és az Európai Uniós források jelentős részén. Ezért a PM javaslata szerint "Orbán Viktor, a családja, a hozzá hű oligarcha-réteg és a fideszes tettestársak gazdagodásának körülményeit az újonnan létrehozott korrupcióellenes ügyészségnek kell kivizsgálnia." Amennyiben az ügyészség ennek során bűncselekményeket állapít meg, és ezt a bíróság is kimondja, akkor az emberek zsebéből ellopott pénzek „közpénz jellegét” vissza kell állítani, a Büntető törvénykönyvben szereplő vagyonelkobzás lehetőségével kell élni, és az ellopott milliárdoknak vissza kell vándorolnia az államkasszába – fogalmaz a PM javaslata.
A párt a gazdasági csalásban részt vevő cégeket az érintettekre kiszabott büntetésen kívül bírságokkal, "oligarcha-adóval" is sújtaná, és automatikusan átvilágítana minden olyan közbeszerzési szerődést, ahol az eredeti becsült költségnél 25%-ot meghaladó mértékkel lett nagyobb a megbízás végösszege.
A párt a 300 hektár fölötti földekre a birtokméret függvényében növekvő progresszív földadót vetne ki, hogy mint fogalmaznak "hatékonyan tereljék vissza az új földesurak jövedelmének jelentős részét a közös kasszába", és hogy a vidéki Magyarország érdekeit gazdasági és társadalmi szempontból is jobban szolgáló birtokszerkezet felé való elmozdulást segítsék.
A Párbeszéd támogatja az antikorrupciós szervezetek (Transparency International, K-monitor, Átlátszó) által kidolgozott átlátható és amostaninál részletesebb bevallást előíró vagyonnyilatkozati rendszert. A 12 pontos csomag többek között előírja, hogy a nyilatkozatokat a kereshetőség és a jobb összevethetőség érdekében digitálisan adják be, valamint legyen nyilvános a közeli hozzátartozók bevallása is. A tervezet szerint az adóhatóságnak ellenőriznie kellene a vagyonnyilatkozatokban közölt adatokat, és amennyiben nem felelnek meg a valóságnak, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése miatt büntetőeljárás indulhatna a korrupt politikusok ellen.
A Párbeszéd továbbá betiltaná a közpénzből finanszírozott kormányzati (kormánypárti) reklámokat, a pártokat nyílt kampányszámla vezetésére kötelezné, sőt szabályoznánk a köztéri óriásplakátok díjszabását, hogy ne fordulhasson elő olyan, hogy a pártokhoz közeli plakátcégek a számukra kedves pártoknak fillérekért adjanak plakáthelyeket, míg más pártoknak csak nagyon drágán vagy egyáltalán nem.
A Bozótharc egy korábbi bejegyzésben írt arról, hogy egy másik ellenzéki párt, Együtt szerint Magyarország miniszterelnöke "meglopja az adófizetőket Mészáros Lőrincen, Garancsi Istvánon és családtagjain keresztül", ezért a párt az Orbán-rezsim bukását követően állami tulajdonba venné azokat a vagyonokat, melyeket az "orbáni érdekkör " szerintük jogszerűtlenül vagy joggal való visszaéléssel szerzett: földeket, szállodákat is, melyeket az Orbán-család az Együtt állítása szerint 2010 után szerzett.
A PM-en kívül az Együtt is módosítaná a vagyonbevallási rendszert, és nemrég olyan törvényjavaslatot nyújtott be az LMP is (most hatodszor), amely kötelező vagyonosodási vizsgálatot írna elő parlamenti képviselők, kormánytagot, közjogi méltóságok, önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői számára. A párt szerint ugyanis jelenleg nem tudható, hogy a vagyonnyilatkozatok a valóságot tükrözik-e, ráadásul most semmilyen következménye nincs, ha azokból valaki szándékosan vagy véletlenül kihagy valamit. érintené. A törvényjavaslat szerint az Állami Számvevőszék ellenőrizné a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát a közzétételt követően 60 napon belül, a közhiteles állami nyilvántartások adatai alapján.